
Egyetemi életkép - ha vége egy vizsgának, jöhet a következő
Aladár sem vállalta polgári nevét, ezt nem is gondoltuk máshogy, még ha szerinte nincs is félnivalója idén. Bölcsész hallgatóként hamar rájött, hogy ha nem tartja naprakészen ismereteit, lehetetlen rövid idő alatt felkészülni a vizsgáira. Idén az angol nyelvészet okozza neki a legnagyobb fejtörést, azonban úgy érzi, mindent megtesz, hogy jól teljesítsen. "Gólyaként és másodévesként még engem sem érdekelt a tanulás, azonban ahogy telt az idő, úgy lett minden egyre nehezebb. Hiányoztak az alapok, amire a többi tárgy épül, a puskázás sem kenyerem, így jelentős csúszás elé nézek. Viszont ahogy mindenkinek, előbb-utóbb - inkább utóbb - az én fejem lágya is benőtt, szeretnék minél hamarabb diplomázni és az egyetemet végzettek táborát gyarapítani. Már csak abban bízom, hogy mindezt nem a munkanélküli értelmiség oszlopos tagjaként teszem majd." - mondta.
Neveket kérdezni már felesleges, le is tettünk róla, így keresgéltünk tovább. Brünhildába botlottunk, aki a Gazdaságtudományi Karon harmadéves. Szerinte ez a vizsgaidőszak a legnehezebb, minden hétre jut két tantárgy, amiket munkája mellett nem lesz könnyű sikeresen teljesíteni. Az ünnepek őt is kizökkentették a kerékvágásból, a pihenés csábítóbb, mint a tankönyvek, azonban a turizmusföldrajz nem fogja megtanulni önmagát. "Idén át kell mennem ebből a tárgyból, már nem először futok neki. Ha nem sikerül, egy újabb évvel messzebb kerül az államvizsga. Szeretnék egy második diplomát is, de annak várnia kell, míg ezt a szakot be nem fejezem." - mondta búcsúzóul, hisz sok dolga van még, a vizsga napja pedig hamar eljön.