Nehezen teljesíthető kihívás lenne végigverekedni magunkat minden párt sajtóosztályán, és innen, vidékről megszervezni minden listavezetővel az interjút, ezért ilyesmivel nem is próbálkoztunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tudhat meg az átlagos választópolgár a pártok programjáról, Európa-felfogásáról a maga szerény eszközein keresztül. Párthonlapokat és újságokat böngésztünk, hogy megtaláljuk a válaszokat.
Nincs könnyű helyzetben az LMP. Az országgyűlési választásokon kényelmesnek semmiképp nem nevezhető különbséggel lépték át a bejutási küszöböt, és csusszantak be a Parlamentbe, és várhatóan most vasárnap is izgalmas estéjük lesz a párt jelöltjeinek és szimpatizánsainak.
Az LMP honlapján könnyen megtalálható a párt 25 oldalas választási programja, melyben hat fő témát jelöltek meg. Ezek az energiafüggetlenség, a földpolitika, a válságálló munkahelyek, a munkanélküliség csökkentése, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint az átláthatóbb és hatékonyabb Európa kialakítása. Ahogy azt Meszerics Tamás és Csiba Katalin, a zöldek listájának első két helyén álló jelöltek veszprémi látogatásukkor is kifejtették: Magyarországnak szüksége van az Európai Unióra, az EU-nak pedig szüksége van a megújulásra.
Bajnai Gordon pártjának úgy kell az EP-be jutás, mint éhezőnek egy falat kenyér: ők voltak a baloldali összefogás nagy vesztesei. Májusban a közvélemény-kutatók az LMP-vel azonos százalékra mérték az Együtt-PM szövetséget – a zöldeknek azonban most parlamenti frakciójuk van, míg Bajnaiék függetlenként, jóval kevesebb parlamentáris eszközzel kénytelenek gazdálkodni a következő négy évben. Az európai választás tehát nagy lehetőség lenne, hogy a párt önállóan villantson, de ehhez nem ártott volna valami programfélét kidolgozni.
A honlapjukon közzétett kiáltványukban inkább belpolitikai kritikákat fogalmaznak meg, semmint hogy európai kérdésekre igyekeznének válaszolni, és a párt listáján szereplő politikusok személyesen is a hazai viszonyokkal kampányoltak. Bajnai arról beszélt Veszprémben, hogy az áprilisi kudarc után a szavazóik most szépíthetnek, míg Szigetvári Viktor elsősorban a Jobbikkal foglalkozott hétfői sajtótájékoztatóján.
A ló túloldalán találjuk Gyurcsány Ferencéket. A Demokratikus Koalíció az összefogás nyertese volt, a felmérések alapján önállóan nehezen juthattak volna be az országgyűlésbe, az MSZP azonban garantált helyekkel kínálta meg őket. Bajnaiékkal ellentétben a DK markáns Európa-képet fogalmazott meg, programjuk első pontjának az Európai Egyesült Államok címet adták. Szigorúan szétválasztanák az egyházak és az államok hatásköreit, egész Európában betiltanák a kötelező hittanoktatást. Európai adóalkotmánnyal korlátoznák a nemzetállamok adópolitikabeli mozgásterét, és mielőbb bevezetnék az eurót. A további pontok között megtaláljuk például az európai minimálbér, vagy épp a kéttannyelvű közoktatás bevezetését.
A kis pártokra jellemző, hogy arányaiban kis létszámú, ám annál elkötelezettebb szavazóbázissal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy minél kisebb a részvételi arány, annál nagyobb esélyük van átlépni az öt százalékos bejutási küszöböt. A három említett induló közül az LMP és az Együtt tűnik erősebbnek, a DK-t minden közvélemény-kutató a bejutási küszöb alá jósolta a májusi jelentésekben.
