Az elmúlt hónapokban a kulturális és oktatási intézmények vezetőivel, civil szervezetekkel, művészekkel, az egyházak és a nyugdíjas szervezetek képviselőivel egyeztetett a városvezetés. Az előterjesztéshez csatolt anyagokból közlünk szemelvényeket.
Veszprémről átfogó, általános jellemzésként elmondható, hogy a meghatározó szempontokból kiváló, legalább az átlagos szintet elérő, vagy inkább azt meghaladó adottságokkal rendelkezik. A kultúrára fókuszálva megállapíthatjuk, hogy e területen jelentős változás indult el, s az átrendeződés, intézmények, szervezetek újrapozícionálása jelenleg is zajlik. Veszprém gazdag kulturális értékekben: az értéket teremtő és közvetítő intézményekben, közösségekben, individuumokban egyaránt.
Veszprém kulturális, történelmi, építészeti, művészeti, tudományos tradíciói révén sajátos intézményi struktúrát hozott létre, amelyben az intézmények – mintegy szimbiózisban – egyszerre városi és megyei szerepkörűek. Ezen a tényen nem változtat a 2012-ben és 2013-ban lezajlott intézményi fenntartóváltás-sorozat sem. A szolgáltatásokat igénybe vevők köre javarészt eddig is a városban élőkből tevődött össze, és fordítva: a középiskolások, egyetemisták a környékből, vagy távolabbi településekből járnak Veszprémbe.
Az intézményi háttér, szolgáltatások biztosításával a cél belakható közösségi teret és infrastruktúrát biztosítani egyesületeinknek, polgárainknak, fiataljainknak és művészeinknek. Megyei jogú város számára kötelező feladat a közművelődésről, azaz közösségi színtérről intézmény fenntartásával gondoskodni, megyei és városi könyvtárat, valamint megyei hatókörű városi múzeumot fenntartani. A színház fenntartása ezzel szemben az önkormányzat önként vállalt feladata.
Az önkormányzati, állami és magán fenntartású kulturális intézmények és vállalkozások mellett a kultúrában fontos szerep jut az egyházaknak is. Veszprém mint ezeréves püspöki (ma érseki) székhely lehetőségei szerint támogatja a kereszténység emlékeinek, kultúrhistóriai csúcsteljesítményeinek és helyi jellegzetességeinek széleskörű bemutatását. Ugyanakkor épít, számít is az itt működő szellemi kapacitásra, az egyházművészeti, liturgiai, könyvkiadási, stb. megnyilvánulásokra. A részben hitéleti, részben kulturális indíttatású megnyilvánulásokat törekszik a polgári lét természetes elemévé tenni, hogy az a veszprémi kulturális összteljesítmény szerves részét képezhesse.
A város oktatási életének kiemelkedő szereplőjeként a Pannon Egyetem a kultúrában is fontos szerepet játszik. Egyrészt befogadó hely: az egyetem aulája, konferenciatermei, kamaraterme különféle kulturális rendezvényeknek ad otthont. Másrészt programszervezőként aktívan hozzájárul a város kulturális életének gazdagításához: évek óta jelen van a Gizella-napokon és az Utcazene Fesztiválon. A Pannon Egyetem Közművelődési Titkársága, Hallgatói Önkormányzata, Külső Kapcsolatok Irodája széles skálán kínál programokat az egyetemi rendezvényektől, a hallgatók szórakozásán át a városi lakosságnak is szóló kulturális műsorokig.
Az előző, 1996-os kulturális koncepció megalkotása óta ezen a civil szférában tapasztalható a legnagyobb változás. Az évek előrehaladtával mind nagyobb számban vesznek részt a város- és közösségépítésben a helyi egyesületek, klubok, alapítványok, civil közösségek, igen aktívak a kultúra területén is. A Polgármesteri Hivatal civil referense mintegy 220 veszprémi civil szervezettel tart kapcsolatot. Ebből mintegy 80-90 folytat kulturális tevékenységet, de valós számuk vélhetően ennél is többre tehető.
A nemzetiségek kultúráját, hagyományait őrző helyi civil kulturális szervezetek – közöttük is kiemelkedő a német nemzetiség sokoldalú tevékenysége – önmaguk számára a hagyományápolásban, a többségi társadalom irányában pedig kultúrájuk megismertetésében, népszerűsítésében jeleskednek. A város egész közössége előtti megmutatkozás egyik legfontosabb, valamennyi nemzetiség részvételével zajló eseménye a Gizella-napok nemzetiségi programja.
Külön kell szólnunk a kiemelt művészeti együttesekről. A felvetés első ízben az 1996-os kulturális koncepcióban jelent meg. A kiemelt együttesek köre azóta csaknem változatlan: a Mendelssohn Kamarazenekar, a Veszprém Táncegyüttes és Veszprém Város Vegyeskara mellé 1998-ban csatlakozott a Liszt Ferenc Kórustársaság.
Veszprém az utóbbi évtizedben több fontos, igazán ismertté és népszerűvé vált, jól azonosítható, csak városunkra jellemző fesztivált indított el és vitt sikerre. Újabban a Királynék városát már „fesztiválvárosként” is emlegetik, aminek oka egyfelől néhány kiemelkedő rendezvény kedveltsége és zajos sikere, másrészt a teljes rendezvénypaletta időbeli és jellegbeli gazdagsága is.
A jelenlegi helyzet értékelése alapján a koncepcióban megfogalmazták a 2020-ig megvalósítandó feladatokat, elérendő célokat. Ezek közül érdemes megemlíteni néhányat.
- Cél a kultúra finanszírozási kereteinek, módszereinek korszerűsítése, a biztonságos működés melletti versenyhelyzet kialakításával
- professzionális marketing és PR tevékenység a Veszprém brand erősítésére
- a kulturális intézmények és szolgáltatók profiltisztítása
- a város kulturális kisugárzásának növelése országos és nemzetközi szinten
- kulturális negyed létrehozása.
A kulturális koncepció vitáját közgyűlési tudósításunkban közöljük.
