Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának jobbikos elnöke pénteken írt levelében - amelyet az MTI-hez is eljuttatott - felidézte Kertész Imre nyilatkozatát, amelyet 2009-ben, a Die Welt című lap online kiadása közölt. Ebben - mint írta - "Kertész egyértelművé tette, hogy nem szeretné, ha őt magyarnak bélyegeznék".
Dúró Dóra az interjú további elemeire is emlékeztetett levelében, a többi közt arra, hogy az író akkori gondolatai szerint Budapest teljesen balkanizált, "az ország lakosait hazugnak tartja, akik máig nem képesek szembenézni múltjukkal" - olvasható a levélben.
(Fotó: Isolde Ohlbaum/Laif — Redux, via New York Times)
Kertész Imre akkor úgy fogalmazott: "a magyarok régi káros szenvedélyei - a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam - jobban jellemzők, mint valaha. Magyarország a háborúban, Magyarország és a fasizmus, Magyarország és a szocializmus: semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek". Kijelentette azt is: "az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne kössön engem Magyarországhoz"
Dúró Dóra kifogásolta azt is, hogy Kertész Imre a Nobel-díjnak köszönhetően rá irányuló nemzetközi figyelmet nem szülőhazájának elismertebbé tételére, "hanem lejáratására, sőt egyenesen megtagadására használta fel". A képviselő azt írta: Kertész Imre nem érdemel magyar állami kitüntetést. Szerinte a legnagyobb kérdés az: "hogyan lenne képes viselni azt? Úgy tűnik, magyarként bizonyosan nem." A Jobbik politikusa levelét azzal zárta: ha Áder János kitünteti az írót, "a magyar állam legfőbb közjogi méltóságaként ad hitelt egy magyarságát megtagadó értelmiségi Magyarországot lejárató véleményének, s a kitüntetés társadalmunk széles körében felháborodást váltana ki".
Kertész korábban a Duna TV-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "a kritikáimat mindig nemzetellenes megnyilatkozásnak veszik. Nagyon örülnék, ha valóban a javára lehetnék Magyarországnak, a hazámnak". Az Index által szemlézett megszólalásban Kertész Imre azt mondta: "az egyik internetes portálon teljesen meghamisították a Die Welt című lapnak adott interjúm szövegét. Természetesen voltak kritikus mondataim, de azok általában nem sértik sem a nemzetet, sem a népet, sem az embereket. Ezeket építő szándékkal mondtam, akármennyire is haragszanak rám egyesek. De az, hogy egy cikket meghamisítanak és az ellenkezőjére fordítják, az felháborító. Ma reggel a Die Welttől fel is hívott a cikk szerzője, és tudatta, mélységesen felháborítja a dolog. Ennek az interneten is hangot adott" – mondta Kertész Imre kiemelve: nem is kérdés, hogy a hazájának tekinti-e Magyarországot, hiszen ott született, magyar állampolgár és magyarul ír.
Kertész Imre Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. 1929. november 9-én született Budapesten. 14 éves korában (1944) megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan a lágerek felszabadítása után 1945-ben tért haza. 1948-ban érettségizett Budapesten. 1948–1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa. 1951-ben gyári munkás, 1951-től 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa, 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító.
1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung, 2001-től a német Pour le Mérite rendjel tulajdonosa. 2000 májusában Herder-díjjal, novemberben a Die Welt irodalmi díjával tüntették ki. 2002. október 10-én a Svéd Királyi Akadémia irodalmi Nobel-díját vehette át. 2002-ben Budapest díszpolgárává avatták. 2005. március 10-én a Sorbonne díszdoktori címét vehette át. 2007-ben a Magyar Kultúra Nagykövete. 2009-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. (wikipedia)
