A biztosokat a kormányok jelölték, a testület jövőbeni munkaszervezését ismertetendő pedig Juncker megjegyezte, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy biztosokká válnak, ezek a politikusok nem az országaikat képviselik. A posztokat nem a tagállamok kapják - tette egyértelművé Jean-Claude Juncker.
A francia Pierre Moscovici lett a gazdasági és pénzügyi biztosi poszt várományosa, aki a vámügyeket is felügyeli majd, a brit Jonathan Hill a pénzügyi szolgáltatásokért, a német Günther Öttinger a digitális gazdaságért felel majd biztosi tisztségében Juncker javaslata szerint. Az EB-nek hét alelnöke lesz, akik az Európai Unió kiemelt területeit irányítják majd.
Az EB közleménye szerint a magyar biztos a bizottság kulturális és oktatási, továbbá a foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatósága és az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat munkájára támaszkodhat majd, emellett ő fog felelni a Munkavédelmi- és Egészségügyi Ügynökséggel, a szakképzések továbbfejlesztéséért felelős központtal, a munka- és életkörülmények javításán dolgozó alapítvánnyal és az Európai Képzési Alapítvánnyal fenntartott kapcsolatokért.
Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Navracsics Tibor biztosjelölt
Jean-Claude Juncker egy szintén közzétett levélben tudatta hivatalosan Navracsics Tiborral, hogy milyen feladatot szán neki a bizottságban. Mint írja: új feladatai ellátásához az Európai Bizottságnak reformra van szüksége. "A reform változást jelent. Azt akarom, hogy mindannyian bizonyítsuk, hogy nyitottak vagyunk a változásra, és elfogadjuk azt" - áll a levélben.
A hatoldalas dokumentum első felében Juncker azt ismerteti a leendő biztossal, hogyan tervezi megszervezni az egész testület munkáját. Ebből az derül ki, hogy Juncker jogkörei egy részét átruházza alelnökeire, akik majd egy-egy nagyobb terület munkáját fogják koordinálni, szoros együttműködésben a szakterületekért felelős biztosokkal. Sajtótájékoztatóján Juncker kijelentette: nincs szó arról, hogy az alelnökök felügyelők, "szuperbiztosok" lennének, míg a biztosok a testület másodrangú tagjai. Mint mondta, s a levélben is írja, szeretne véget vetni a tárcák "csőlátásának", annak, hogy a bizottság tagjai csak a saját területükre összpontosítanak, s azt szeretné, hogy a biztosok közösen, együtt dolgozzanak olyan feladatokon, amelyek így vagy úgy érintik a tárcájukat.
A levél második felében Juncker tudatja Navracsiccsal, hogy oktatásügyi, kulturális, ifjúsági és állampolgársági biztosként a növekedésért, foglalkoztatásért és versenyképességért, továbbá az euróért és társadalmi párbeszédért, illetve a digitális egységes piacért felelős alelnökök, Jyrki Katainen, Valdis Dombrovskis és Andrus Ansip koordinálja majd azt a területet, amelyet ő irányít.
"Az Ön felelősségi körébe tartozó területek tetemes társadalmi és politikai jelentőséggel bírnak" - írja a magyar külgazdasági és külügyminiszternek a bizottság elnöke. Juncker szerint a válság hatásait tetézi, hogy a tagállamok sok olyan kihívással is kénytelenek szembenézni, amelyek a válság előttről datálódnak, mint például azzal, hogy az oktatási rendszereknek meg kell felelniük a XXI. század jelentette kihívásoknak.
"Lényeges az is, hogy eljussunk az állampolgárokhoz, elmagyarázzuk és bizonyítsuk számukra tetteink értékeit" - húzza alá Juncker. A bizottság majdani elnöke világossá teszi, hogy azt szeretné, ha Navracsics Tibor 7 kiemelt területre összpontosítana. A levélből kiderül, hogy hivatalba lépését követő 3 hónapon belül a brüsszeli testület foglalkoztatási, növekedési és versenyképességi csomagot mutat majd be, amelyben Navracsics Tibor hozzájárulására is számít, elsősorban az oktatási infrastruktúrára vonatkozásában.
A luxemburgi politikus a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolását szolgáló úgynevezett európai szemeszterben is számít a magyar politikus munkájára, mert - mint írja - a szemeszter az oktatás modernizálásának eszköze kell legyen, a többi között a 2020-ra kitűzött stratégiai célok előmozdítása révén. Juncker azt szeretné, ha a kultúra az innováció katalizátora lenne, s maximálisan hozzájárulna a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, főleg a fiatalok körében, továbbá a kultúra sokszínűségének értékességét hangsúlyozná, és eljuttatná az európai kultúrát olyan közönségekhez, amelyek számára az jelenleg ismeretlen.
Jean-Claude Juncker az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgári biztos feladataként jelöli ki az európai egyetemek kapcsolatépítésének előmozdítását, és az úgynevezett tudásháromszögnek az erősítését, az oktatás, az üzleti és a tudományos szektor együttműködése révén. "Az Ön felelőssége, hogy folytassa az Európai Innovációs és Technológiai Intézet munkájának vezetését Budapesten, továbbá a bizottság közös kutatási központjáét, amelynek folyamatosan a bizottság szolgálatait kiszolgáló intézménnyé kell válnia" - írja levelében Juncker, aki emellett azt is a magyar politikus feladatául szabja, hogy az ifjúság foglalkoztatásának elősegítése terén támogassa a foglalkoztatási ügyekért felelős biztost, a belga Marianne Thyssent.
Utolsó pontként a bizottság megválasztott elnöke azt írja, erősíteni kell azt, ahogy az uniós közvélemény látja az Európai Unió működését, illetve azt, hogy hogyan készülnek az uniós szakpolitikák.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szerint kiemelkedő jelentőségű feladatot kapott Navracsics Tibor, hiszen az meghatározó az európai fiatalok, és így Európa jövője szempontjából. Hangsúlyozzák, hogy az Európai Unióban közel 100 millió fiatal él, akiket a biztosi feladatok közvetlenül érintenek. Az elmúlt évek gazdasági válsága miatt fiatalok tízmilliói nem találtak munkát, az őket célzó programok sikeres megvalósítása meghatározó Európa jövője szempontjából, a kulturális és állampolgársági feladatok pedig az Európai Unió egész lakosságát érintő teendőket jelentenek - folytatják. Kiemelik, hogy Navracsics Tibor több mint 20 éves egyetemi oktatói tapasztalattal rendelkezik, "az ELTE népszerű tanáraként a mai napig aktív szereplője az oktatási rendszernek". Szavaik szerint személyében Jean-Claude Juncker olyan politikusra bízta a tárca vezetését, akinek személyes tapasztalata van az általa felügyelt területről. A biztosi feladatok nagy megtiszteltetést jelentenek, és Jean-Claude Juncker számíthat arra, hogy Navracsics Tibor sikeresen látja el majd feladatait - zárják a közleményt.
„Lehet, hogy az oktatásügy a belső piaci portfólióhoz képest gyengének minősül, azonban minden biztosi poszt annyit ér, amennyit kihozunk előle” – idézte Navracsics Tibort a Mandiner. A biztosjelölt hangsúlyozta: a pozíció rengeteg lehetőséget rejt magában újításokra, olyan innovatív megoldásokra, amelyek az Európai Uniót szolidáris közösséggé változtatják, és közelebb hozzák a polgárokhoz.
„Az Erasmus és a különböző szakoktatási csereprogramok olyan befektetések, amelyek a jövőben térülnek meg” – hangsúlyozta, és hozzátette: Európában a szolidarításérzést a fiatalokon keresztül lehet tovább építeni, és „az Erasmus-program egyik oszlopa ennek”. Az állampolgársági ügyek köre is fontos eleme lehet az európai politikai közösség építésének – utalt a magyar politikus biztosi tisztségének másik szakterületére.
Navracsics Tibor az Európai Parlamentben néhány hét múlva megrendezendő meghallgatásával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem táplál illúziókat. „Látom, hogy politikai ügyet akarnak csinálni az EP-meghallgatásból. Miután a személyemben nem találnak kifogásolni valót, ezért a hazámat, illetve azt a kormányt próbálják támadni, amelynek tagja voltam, illetve vagyok” – vélekedett a Navracsics Tibor. „Ha ez politikai ügy, akkor nyilván olyan lesz a végkimenetele is.”
