– Az elmúlt években megújult Veszprém belvárosa. Mennyire felel meg azoknak a korábban megfogalmazott elvárásoknak, vagyis hogy élettel teljen meg a Kossuth utca, és javuljanak az itt működő vállalkozások körülményei, lehetőségei?
– Összességében elégedettek vagyunk az eredménnyel, látható, hogy szívesen töltenek több időt a veszprémiek a belvárosban. Igyekszik betölteni korábbi szerepét a Kossuth Lajos utca, amikor még egyfajta agoraként, találkozási helyként használták a városlakók. A korábbi években nagyon rossz állapotba került ez a terület, megkopott, gyakran csak átrohantunk rajta, ami meglátszott az itt működő vállalkozások forgalmán is. A város szélén megépülő bevásárlóközpontok tovább csökkentették a központ vonzerejét. Az alapvető cél kettős volt ezekkel a beruházásokkal, részben, hogy ismét találkozási ponttá váljanak a belvárosi területek, illetve sikeresek legyen az itt működő üzletek. Ezt támasztja alá az is, hogy összesen 27 konzorciumi partner vett részt a munkákban. Több belvárosi kereskedővel beszélve elmondhatom, hogy valóban nőtt a forgalom és már csak elvétve találunk olyan üzletet, ami épp kiadó, vagy eladó. A felújított szakaszokon pedig megújult kirakatokkal és kínálattal találkozhatunk. Ez nem egy szépészeti beavatkozás volt, hanem sokkal inkább gazdaságfejlesztő.
A belváros rehabilitáció második üteme is elkezdődött, megújulnak a belső udvarok, a Skála áruház homlokzata, a Hangvilla melletti tér, valamint a zeneiskola is egy megszépült arculatot kap. Ezzel a közvetlen belváros teljesen átalakul. A következő hét évben ezt követi a kulturális negyed program, további terek, épületek újulnak meg Veszprémben.
– Ezekben a hónapokban zajlik a szociális városrehabilitációs projekt, a Jutasi úti lakótelepen lakóépületeket szigetelnek, közterületek újulnak meg. Ön szerint a jövőben hogyan kellene a lakótelepen élők életminőségét javítani?
– A Smaragdváros program szintén egy fontos beavatkozás, hiszen ilyen volumenű forrás még nem állt rendelkezésre a lakótelep felújítására. Olyan közterület megújítást terveztünk, ahol mindenki jól érezheti magát kortól és érdeklődési körtől függetlenül. A projekt része a Városi Művelődési Központ (volt Hemo) épületének korszerűsítése is, hogy az épített környezet mellett gazdag programkínálatot is adjunk az itt élőknek. Fontos eleme még a beruházásnak a Ringató Óvoda teljes megújítása, több lakóépület szigetelése, három lépcsőházban a lift cseréje, valamint a kis piac rendbetétele, amely így már modern megjelenéssel várja majd a lakókat.
– A következő öt évre vonatkozóan a város mely összefüggő területein lenne szükség épületek és közterületek megújítására, bővítésére, fejlesztésére?
– Az utcafórum sorozat egyik tapasztalata az volt, hogy a városi úthálózat korszerűsítése elkerülhetetlen, ennek intenzívebb megvalósítását tűztük ki célul. Ennek érdekében a jövő évtől azt tervezzük, hogy a teljes gépjárműadót erre fogjuk fordítani. Ezzel együtt minden városrészben vannak nagyobb összefüggő területek, ahol komplex felújítást kell végeznünk. Tovább szeretnénk folytatni a megkezdett lakótelepi fejlesztéseket, a Kulturális Negyed program keretein belül pedig a Petőfi Színház, Laczkó Dezső Múzeum és az Erzsébet-liget környezete szépülhet meg a következő években.
