Katonai, politikai tények
1, A kitörésekor hallatlan népszerű volt a háború. A pártok egy emberként álltak ki a harcok megindítása mellett. Mindenki hitt abban, hogy néhány hónap leforgása alatt, még a tél előtt győznek. Ehelyett négy évig tartó küzdelem bontakozott ki.
2, A négy évig tartó harcokban több mint 19 millió ember halt meg. Többségében, 10 millióan civilek. A hadi sebesültek száma meghaladta a 21 milliót. Magyarországon az 5,5 millió hadkötelesből 3 581 000 vonult be. Ebből 530 965 hősi halált halt, és csak 524 000 jött haza épségben. 833 000 fogságba esett, 1 492 000 megsebesült.
3, Az I. világháborút sokan a nagy háborúnak, vagy más néven árokháborúnak nevezték. Hiszen a legfontosabb nyugati, francia hadszíntéren lövészárkokban folyt a küzdelem. Ezért is mondta a francia hadvezetés, a háború szuperfegyvere az ásó volt. Több párhuzamosan futó lövészárokrendszerben harcoltak egymással szemben négy évig a franciák, angolok, velük szemben a németek.
4, Az első világégés hadvezérei nem értették, hogy mi zajlik a harctereken. Nem találták az ellenszerét az árokháborúnak. Négy éven át csak rohamoztatták katonáikat, aminek minimális eredménye volt, például a marne-i és az yperni csatákban 1914-15-ben. A harckocsikra épített gyors támadásokkal az angolok próbálkoztak, de átütő erejűvé csak a II. világháborúban vált ez a harcászati elem.
5, Több olyan fegyvert is itt használtak először, ami aztán a II. világháborúban válik ismertté, fontossá. Ilyenek voltak a repülőgépek, géppisztolyok, vegyi fegyver, gránát, lángszóró, tank vagy más néven harckocsi.
6, A világháborút lezáró békeszerződések alapozták meg az II. világháborút át nem gondolt politikai és gazdasági intézkedéseikkel. A nagy háború győztesei, élükön Franciaországgal megalázták, megsértették a veszteseket, belehajszolták őket a következő háborúba. Magyarország is ekkor veszítette el területének több mint kétharmadát, lakosságának 50 százalékát.
Érdekességek
1, A tisztasági betét feltalálása a Kimberly-Clark amerikai cég nevéhez fűződik. Egy a pamutnál ötször jobb nedvszívó hatású anyagot találtak fel, amit az Egyesült Államokban levédették, majd 1917-ben, amikor az USA belépett a világháborúba, megkezdték a tömeggyártását. A fronton dolgozó vöröskeresztes nővérek gyorsan rájöttek, hogy saját használatra is alkalmas a betét, és végül ez hozta meg a nagy áttörést a cégnek is.
2, A Kimberly-Clark találta fel a papírzsebkendőt is. Eredetileg úgy készítették, hogy kivasalták a cellulózt.
3, A kvarclámpát Kurt Huldschinsky nevű orvos találta fel. A háború vége fele a berlini gyerekek fele angolkóros volt, vagyis krónikus csontgyengeségben szenvedtek, amit a napfény, a D vitamin hiánya okozott. Ezért Kurt Huldschinsky UV lámpa elé ültette a gyerekeket, és ezzel sikert ért el.
4, Az óraátállítást szénhiány miatt vezették be. 1916. április 30-án Németországban éjjel 11 órakor éjfélre állították előre az órákat, ezzel reggel plusz egy óra nappali világosságot nyertek. A többi ország követte a németek példáját: Nagy-Britannia már három hét múlva, május 21-én, az Egyesült Államok Kongresszusa 1918. március 19-én iktatta törvénybe a különböző időzónákat.
5, Teafiltert már a világháború előtt használták az amerikaiak, de ismert a németeknek köszönhetően lett, akik így szállították a csapatoknak a frontra a teát.
6, A karóra a világháborúban vált általánossá. Nem volt praktikus az eddig megszokott zsebóra, a karóra mindkét kezet szabadon hagyta.
7, A szójakolbász, vagyis a hús nélküli kolbász feltalálója Konrad Adenauer, a későbbi német kancellár volt. Mint kölni polgármester az éhezés elkerülés végett találta fel ezt a vegetáriánus ételt.
8, A zipzár feltalálása az Egyesült Államokban egy svéd emigráns, bizonyos Gideon Sundback nevéhez köthető. Akkora sikere volt a katonai felhasználás során, hogy 1918 után a civil életben is hasznosítják.
9, A rozsdamentes acélt egy sheffieldi kohász, Harry Brearley találta fel 1913-ban, amikor krómot adott az acélhoz. Ennek használatának köszönhetően az esős időben sem torzult a puskacső.
10, A drót nélküli kommunikációra nagy szükség volt, hiszen a kábeles sérülésnek volt kitéve. A britek nagy eredményeket értek el, már 1916 a rádiótechnológiát sikerült továbbfejleszteniük.
