2022. január 28.
//
Károly, névnap

Mit kell tudni a REACH-ről?

2008. április 23. 22:50
2007. június 1-jén hatályba lépett a vegyi anyagok kötelező bejegyzésére vonatkozó uniós jogszabály, a REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and restrictions of Chemicals). A 2006 decemberében több mint hároméves tárgyalássorozat után elfogadott rendelet az Európai Bizottság szerint a legambiciózusabb vegyianyag-szabályozás az egész világon, amely az egészség és a környezet védelmének szempontjait az európai ipar versenyképessége javításának szándékával ötvözi.
 

A REACH egy 11 éves időszak alatt körülbelül 30 ezer, napjainkban használatos vegyi és kémiai anyag regisztrációját írja elő, amit az egy évvel ezelőtt Helsinkiben felállított ügynökség koordinál majd.
Az Európai Vegyi Ügynökség (ECHA) egy, a REACH végrehajtásáról elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak hasznos információkat nyújtó internetes honlap (http://echa.europa.eu ) elindításával kezdte meg a tevékenységét, és idén végzi majd munkáját teljes kapacitással.
A REACH célja összességében az, hogy az Európában forgalmazott vegyi anyagokat egy regisztrációs eljárásnak vesse alá, ahol minden anyagról pontosan lehet tudni, hogy mit is tartalmaz, és annak milyen hatása van a környezetre és különösen az emberi szervezetre. A REACH felváltja az eddigi kétfokozatú rendszert, amelyben vannak „létező” és „új” vegyi anyagok. Az előbbiekbe nagyjából 100 ezer, 1981 előtt már a piacon lévő, az utóbbiakba pedig mintegy 3 ezer, ez után létrehozott vegyi anyag tartozik. A határpont azért 1981, mert azóta követeli meg a közösségi jog a vegyi anyagok regisztrációját.

                               

Az Európai Bizottság becslései szerint ugyanakkor az 1981 előtt forgalomba került anyagok biztonságosságával kapcsolatos információk mintegy 99 százaléka nem megbízható. Az új szabályozás ezért minden olyan terméknél kötelező biztonságossági értékelést követelne meg, amelyet évi egy tonnánál nagyobb mennyiségben importálnak, vagy állítanak elő. Ebbe a körbe nem kevesebb, mint 30 ezer vegyi anyag tartozik, ezekre vonatkozik a REACH.

A REACH három évig tartó tárgyalása alatt igen vitatott volt, mert az európai gazdaság egy jelentős részét adó vegyipar attól félt, hogy a rendelet végrehajtása nagyon sok pénzbe és adminisztrációba kerül majd, a zöldek szerint pedig a vegyi anyagok használata annyira elterjedtté vált az elmúlt évtizedekben, hogy alapvető egészségügyi okokból sokkal szigorúbbá kell tenni szabályozásukat. A végeredmény - amennyire egyelőre meg lehet ítélni -, valahol a két szempont közt helyezkedik el, bár azt maguk a parlamenti képviselők is elismerik, hogy a pontos hatást csak akkor lehet majd felmérni, ha a rendelet életbe lép.

                          

A kisebb mennyiségben forgalmazott anyagokra (kevesebb, mint évi 100 tonna) lazább regisztrációs szabályok vonatkoznak, összességében mintegy kétharmadukról, vagyis körülbelül húszezerről csak alapvető információkat kell majd bejegyezni (erre az úgynevezett előregisztrációs szakaszban kerül sor, ami 18 hónapig tart). A legveszélyesebbeket be kell majd helyettesíteni valamilyen biztonságosabb alternatívával, legalábbis, hogy ha van ilyen. Ha nincs, akkor kutatási és fejlesztési tervet kell bemutatni egy biztonságosabb alternatíva kifejlesztésére. Ezeket az anyagokat akkor is forgalomban lehet hagyni, ha a gyártó demonstrálni tudja, hogy annak gazdasági és társadalmi haszna felülmúlja veszélyességét, illetve megfelelő kontrollnak van alávetve. Ez fontos a gyógyszergyártásban használt anyagok miatt, amelyek gyakran különösen veszélyesek ugyan – például rákkeltőek –, de használatuk elengedhetetlen, továbbá élettartamuk egyetlen pontján sem érintkeznek a nagyközönséggel.

 A legveszélyesebb anyagok kategóriába kerültek a rákkeltő, nemzőképességet károsító és mutagén anyagok, valamint az ún. vPvB-k és BPT-k, vagyis a nehezen vagy nagyon nehezen lebomló és az emberi szövetekben felhalmozódó és mérgező anyagok. További 1500 anyag, az úgynevezett hormonháztartásra kiható, úgynevezett endokrin anyag igényel majd behelyettesítési tervet és garanciát, hogy megfelelő kontrollnak van alávetve. Hat év múlva felül fogják vizsgálni, mégpedig a legfrissebb tudományos adatok alapján, hogy utóbbiakat ne helyezzék-e a legveszélyesebb kategóriába.
A gondossági elv is bekerült a szabályozásba. Ez azt írja elő, hogy a vegyi anyagok gyártását, importját vagy forgalmazását átláthatóan, felelősségteljesen kell végezni, úgy, hogy biztosítva legyen az, hogy az elvárható körülmények között az se az emberek egészségét, se a környezetet ne károsítsa. Ebbe beletartozik, hogy a kérdéses anyagokról megfelelő információkat kell gyűjteni, és a teljes elosztási láncot megfelelő kockázatmenedzselési ajánlásokkal kell ellátni. Fontos, hogy a gondossági kötelem minden esetben a gyártóra (nem pedig az értékesítési lánc mindenkori előző elemére) vonatkozik.

                        

A vegyi anyagokkal végzett állatkísérletek elkerülése is bekerült a REACH célkitűzései közé. Az állatkísérletek számának felesleges megtöbbszörözésének elkerülésére az érdekelt feleknek 45 napjuk lesz arra, hogy megindokolják véleményüket, mielőtt új állatkísérleti tervet nyújtanak be. Az emberekkel kapcsolatos toxicitási információkat lehetőleg gerinces állatokkal végzett kísérletek helyett más módon kell megszerezni. Az alternatív módszereket az ügynökség vagy a nemzetközi intézmények után a Bizottságnak is jóvá kell hagynia.

 

A vegyipar az Európai Unióban több mint 1,3 millió, mintegy 27 ezer vállalatban dolgozó embernek ad munkát. Az ágazat éves forgalma meghaladja a 440 milliárd eurót, ezzel a vegyipar Európa harmadik legjelentősebb iparága. A szabályozás Magyarországon közel kétezer céget érint, ezek éves árbevétele 2000-2500 milliárd forintra tehető.

Zatkalik-Peresztegi Virág