A két kórházban ápolt sérültet – Zarko Sesum és Ivan Pesic – még a délelőtt folyamán meglátogatta Gyenesei István önkormányzati miniszter, aki ígéretet tett arra, hogy gondoskodni fognak a hozzátartozók Veszprémbe szállításáról, megsegítéséről.
Mindeközben folyamatosan zarándokoltak a veszprémiek, de a távolabbiak is a gyilkosság színhelyére, ahol elhelyezték mécseseiket, virágaikat. Nagyon sok síró, szomorú arccal lehetett találkozni. Az emberek kisebb-nagyobb csoportokba verődve próbálták meg összerakni a hajnaltól eltelt időszak kockáit.
Mivel a helyszínen a tanúk meghallgatása folyamatosan ment, ráadásul a rendőrség arra kérte a csapat tagjait is, hogy felelőtlenül ne nyilatkozzanak a sajtónak, hiteles információ egészen délután öt óráig nem állt a sajtó munkatársainak rendelkezésére.
Sokan azzal sem voltak tisztában, hogy a Skorpió melyik helyiségében kezdődött, s mi módon az inzultus, ezért egymásnak ellentmondó hírek keltek szárnyra. Volt, aki egy esti, Damjanich utcai szórakozóhelyen történt inzultust vélt a háttérben, mások leszámolás téves célpontjaként emlegették Cozmát, egyesek kétségbe vonták, hogy a szűk területről gyorsan lehetett volna távoznia az elkövetőknek. Egyébként az elkövetők száma sem derült ki, miként az sem, hogy működtek-e, s mit mutattak az ipari kamerák stb.
Mindenki a hiteles
sajtótájékoztatóra várt, melyre jókora késéssel került sor a
rendőr-főkapitányság épületében. A sajtósokat dr. Bolcsik Zoltán
dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány és Draskovics Tibor informálta.
A gyilkosság hajnali 3 órakor történt – mondta Bolcsik Zoltán –, amikor két, a szórakozóhely külön szintjén idejét töltő társaság szólalkozott össze. Mint már megírtuk, az egyik szinten a kézilabdások (akiknek ez az egyik törzshelye) Iváncsik Gergő gyermekének születését ünnepelték. Az emeleti népes társaságból a jelzett időpontban 3-4 fő inzultálni kezdte a sportolókat, majd hirtelen kisebb csetepaté kerekedett, melyet az utcán folytattak. Ekkor érte a halálos késszúrás Cozma mellét, illetve a támadás a két, segítségére siető sportolót. Bár a mentők hamar kiérkeztek, megkezdték az újraélesztést, a kórházba érve Cozma elhunyt. A rendőrség a lehető legnagyobb erőkkel kezdte el a bűncselekmény felderítését – hangsúlyozta a rendőrfőkapitány.
Draskovics Tibor szerint az eset nemcsak az áldozatok elleni támadás, hanem Magyarország nyugalma, a polgárok nyugalma elleni támadás is. Hozzátette, hogy a kormány foglalkozik a bűnözés összes problémájával. Van erőnk és elvárásunk, hogy minél előbb bíróság elé kerüljenek a tettesek. Ehhez valamennyi szükséges erő rendelkezésre áll. Elmondta, hogy az ügy kapcsán az ország egész területére készültséget rendelt el. Ugyanakkor nyomatékosította, hogy Magyarországon a bűnnel harcolni kell, de ez a rendőrség dolga, ezért is ne jusson eszébe senkinek, hogy maga vegye kézbe az igazság szolgáltatását.
Draskovics szerint az utóbbi évtizedben felére csökkent a gyilkosságok száma Magyarországon, s a felderítés is kimagasló: 100-ból 95-öt sikerül felderíteni. Rendet és nyugalmat kell teremteni az országban, ezért – függetlenül a vasárnapi esettől – úgy döntött a kormány, hogy kétmilliárd forint többletforrást kell biztosítani a rendőrség munkájához, hogy érezzék a polgárok: figyelnek rájuk. A bűnözők pedig érezzék: kevesebb az esélyük.
Ígéretet teszek – mondotta Draskovics Tibor –, hogy több lesz a rendőr az utcákon, de ez több igazoltatást, több feljelentést is jelent. Kérem – hangsúlyozta –, ezt ne vegyék zaklatásnak a polgárok, mert az ő érdekükben tesszük.
A sajtótájékoztatón még nem tudhattuk, hogy rövidesen megismerhetjük a gyanúsítottakat. Bolcsik Zoltán rendőrfőkapitány ekkor még csak annyit mondott, hogy jó esélyük van rá, hogy a begyűjtött adatok alapján rövid időn belül elfogják a tetteseket.
Újságírói kérdésre – a felvételek
és a tanúvallomások alapján romák voltak-e a tettesek – Draskovics így
fogalmazott: „A bűnnek nincs bőrszíne, áldozata van, s ennek büntetése lesz”. A
miniszter kiemelte a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság munkáját, mellyel az
országos átlag felett teljesítenek.
Mindeközben folyamatosan gyűlt a
tömeg az Aréna előtt, ahol előbb Debreczenyi János, Veszprém polgármestere
mondott beszédet. Ebben nyugalomra intette a városlakókat, s kérte, ne legyen
helye az önbíráskodásnak. Olyan országban akarunk élni – folytatta –, ahol
nyugodtan lehet élni. Olyan országban akarunk élni, ahol nem ismétlődik meg az
olaszliszkai eset. Olyan országban akarunk élni, ahol mindazok az irányító
szervek, akik felelnek a rend biztosításáért, teszik a dolgukat, s a bűnösöket
elfogják, s a bíróság elítéli. Arra kérem önöket, most se engedjenek
indulataiknak, mert az azoknak a malmára hajtja a vizet, akik ezt a tragédiát
is okozták (a beszédet taps és fütty is kísérte).
Ezeknek a pillanatoknak a
kegyelet pillanatainak kell lenni – kezdte beszédét Mocsai Lajos vezetőedző –,
ezért semmiképpen nem térhetünk el attól, hogy Cozma Mariann, aki egy igen
tehetséges fiatalember volt. Megtiszteltetés számomra, hogy sportpályafutásom
alatt egy ilyen tehetséges fiatalembert edzettem. Megtiszteltetés, hogy
barátomnak szólíthattam – folytatta el-elcsukló hangom Mocsai. A legnagyobb
dolog, amit tehetünk, hogy főt hajtunk, és végiggondoljuk, hogy ez az ember
nagyon sokat tett a román és a magyar kézilabdázásért. Végig kell gondolnunk
azt is, hogyan lehet az ilyen tehetséges embereket megvédeni, s végig kell azt
is gondolni, hogyan fogunk holnap reggeltől egymás szemébe nézni, s hogyan
tudunk továbbdolgozni. El kell döntenünk, hogyan tudunk még több erőt, még több
ambíciót, még több hitet egymás iránt sugározni.
A beszédet követően egyperces
néma vigyázz! Követte, majd az est minden bizonnyal legmeghatóbb, legmegrázóbb
pillanata következett, amikor Cozma édesapja lépett a mikrofon elé, s könnyek
közepette, sírástól elcsukló hangon mondta, hogy mit jelentett számára és fia
számára Veszprém, melyet második hazájának tekintett.
