A Szenátus szerdán titkos szavazáson döntött arról, hogy a három jelentkező közül kit jelöljön az intézmény élére – Gelencsér mellett Edelmayer András és Szalai István pályázott.
Jelentős átalakulás van az egyetemeken, a rektori hatáskörök is megváltoztak a korábbiakhoz képest. A feladatai a jövőben inkább az akadémiai, mintsem az operatív tevékenységre terjednek ki – foglalta össze a helyzetet dr. Friedler Ferenc leköszönő rektor.
A Szenátus korelnöke, dr. Gaál Zoltán vezette le a választási folyamatot, aki zökkenőmentes és tiszta pályázati folyamatot akart megvalósítani a nyilvánosság teljes bevonásával. A jelentkezők önéletrajzait online elérhetővé tették, illetve a telephelyeken bárki betekinthetett a teljes pályázati anyagba.
A kétfordulós választáson előbb a pályázók alkalmasságát vizsgálták, majd a rektorjelöltről döntöttek. A legtöbb szavazatot, 21-ből 14-et Gelencsér András kapta. Tíz éve lett egyetemi tanár, azóta különféle funkciókat – főleg gazdasági téren – látott el. Tudta, mire vállalkozik: ismeri a megváltozott rektori feladatköröket. „A választás eredményének örülök, ez azt jelzi számomra, hogy az intézménytől megkapom azt a támogatást, ami a rektori feladatok ellátásához szükséges” – fogalmazott, hozzátéve: a felsőoktatás rendszere alapjaiban változik meg, hosszú távú hatásait nem ismerhetjük. „A korábbi tapasztalataim alapján vállalom azt, hogy ezekben a nehéz időkben az egyetem hajóját elkormányozzam, és remélem, hogy nem okozok csalódást azoknak, akik a bizalmukat belém helyezték.”
A pályázatával kapcsolatban elmondta: a Pannon Egyetem egységes intézmény, nem egymással hadakozó karokból áll, erejét azok kiegyensúlyozottsága képviseli. Ezt, az egymással békében álló, a kor kihívásainak egységben megfelelő intézményt szeretné vezetni.
A rektort a Szenátus kezdeményezésére, az emberi erőforrások miniszterének előterjesztése alapján a köztársasági elnök nevezi ki, és várhatóan július elsején kezdi meg három éves munkáját.
Dr. Gelencsér András
Született: 1966. Okl. vegyészmérnök (VVE, 1990), PhD (Veszprémi Egyetem, 1995), tudományos főmunkatárs (1996), az MTA doktora (2002), tudományos tanácsadó (2002), egyetemi tanár (2006)


