Délután háromra mintegy kétszázan érkeztek az intézmény elé táblákkal, feliratokkal. Sokan voltak, akik gézmaszkot viseltek, ezzel is jelezve, hogy tiltakoznak a tervezett Veszprém-szentkirályszabadjai repülőtér várható légszennyezése ellen. A táblák feliratai is ezt a szándékot támasztották alá („Egyik fülünkön be, a másikon ki. Ki bírja ezt ki?”, „Almádi a csendet választja!”, „Légiveszély!” stb.) A demonstrálók között ott volt Balatonalmádi polgármestere, Keszey János és több közéleti személyiség is.
A tiltakozás szervezői profi előadókat hívtak, akiknek többsége láthatóan jól alátámasztott érvekkel mondta el, miért is nem szeretnék, ha a belváros és a lakóingatlanok felett repülnének el a személy- és teherszállító repülőgépek.
Mintegy ötvenen – köztük Balczó András, Nagy Bandó András, dr. prof. Markó László, Udvardi Erzsébet – látták el aláírásukkal azt a nyílt levelet, amely Balatonalmádi védelmében fogalmazódott meg, s szólt a város békéje, nyugalma érdekében.
A hozzászólók hosszú sora is azt bizonygatta, hogy mind a Balaton vizére, mind az érintett településekre (Siófok, Almádi, Szentkirályszabadja), a lakosság egészségére jelentős ártalmat hozhat a repülőtér újbóli üzembe helyezése – immáron nemzetközi polgári repülőtérként, melyre jelentős utas- és teherforgalom vár.
Az elhangzott beszédeket követően került sor (immáron legalább háromszázötven érdeklődő jelenlétében) arra a fórumra, melyet Csehóné Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyezési igazgató-helyettese vezetett óriási profizmussal, s a jelenlévők iránti tisztelettel. Nem volt könnyű dolga, mert az elején többen is be-bekiabáltak, megjegyzéseket téve a repteret üzemeltető BudaWest Holding Zrt. képviselőire.
A Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület elnöke, dr. Dávid Gyula hangsúlyozta, hogy az egyesület célja a Balaton keleti medencéjének, az azt körülvevő tájnak, környezetnek védelme az emberi tevékenység káros hatásaitól, különös tekintettel a tervezett Veszprém-szentkirályszabadjai nemzetközi kereskedelmi repülőtér hatásaira.
Céljuk továbbá a tervezett repülőtér bemutatott működéséből származó kedvezőtlen környezeti, természeti, társadalmi hatások megelőzése, elhárítása. További kitűzött cél annak – minden törvényes eszköz felhasználásával való – elérése, hogy a repülőteret oly módon valósítsák meg, hogy működése ne sértse a környező lakosság és nyaraló-pihenő emberek érdekeit, nyugalmát, egészségét.
Ennek egyik eleme az is, hogy az almádiak szeretnék, ha a le- és felszállási irányt megváltoztatnák, s a gépek a Bakony irányából közelítenék meg a repteret. Ám ennek – mint az később kiderült – nincsenek meg a feltételei, hiszen az év napjainak döntő többségében az uralkodó szélirány nem teszi lehetővé a más irányból történő megközelítést.
Keszey János polgármester elmondta, hogy a Boeing típusú gépek legalacsonyabb fel- és leszállószintje 260 méteren lenne a város fölött. Hozzátette, hogy a környezetszennyező anyagok kibocsátása miatt egészségkárosodással is számolni kell, sőt a turistaforgalom visszaesésével is, hiszen közvetlenül a szállodák, kempingek, strandok fölött húznak majd el a nagy repülőgépek.
Bálint Sándor, a Balatonalmádi Konzervatív Kör elnöke szerint akár polgári engedetlenség árán is meg kell akadályozni ezt az „őrült tervet”. Adatokkal is szolgált véleménye alátámasztásához: az évi 18 ezer le- és felszállás során a gépek több mint 100 tonnányi káros anyagot bocsátanak majd ki.
A közmeghallgatáson Csehóné Szilasi Rita elmondta: repülőtér létesítése esetében környezeti hatásvizsgálatot is kell végezni, az előtt pedig előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni. Jelenleg 11 szakhatóság vizsgálódik.
Ugi Katalin, a beruházó BudaWest Airport Holding Zrt. jogi képviselője azt hangsúlyozta, hogy a megvalósítást a környezet legnagyobb kímélésével fogják véghezvinni. Utalt arra: Szentkirályszabadján már 1938 óta működik repülőtér.
Ezután Fördős László, az Airport C. Kft. ügyvezetője, repülési szakértő kapott szót: lehetetlen a kifutópályát úgy elforgatni, mondta, hogy ne Almádi fölött szálljanak fel és le a gépek. Szerinte csak 2020-ban várható a repülőtéren az évi 18 ezres le- és felszállás, az 500 ezer utas és a 10 ezer tonnányi áru megjelenése.
Szavait felzúdulás, bekiabálások zavarták meg, s az elkövetkező órák alatt nem is jutottak szóhoz. A közönség akkor kezdett ismét hangosabbá válni, amikor kiderült egy kivetített ágrajzból, kik is a holding tulajdonosai (elhangzott: a cég egyik részének bejegyzése a turisztikából jól ismert Seychelles-szigeteken történt).
Az egyik hozzászóló kiemelte, hogy Veszprémnek azért jó a repülőtér, mert nem annak légterét szennyezi.
Almádi lakos jelentette be: júniusban népszavazás lesz a témában, s azzal mindent eldöntenek. Szó volt arról is, hogy Almádi környezetvédelmi rendelete értelmében nem is lehetne repteret létesíteni.
