Varga Mihály elmondta, hogy a jövő évi költségvetés elsősorban az adócsökkentés költségvetése lesz, amelynek alapját az adócsökkentés mellett a tervezhetőség és fejlődés képezi.
Ezek a legfontosabb változások:
További 70 millió forintot kaphatnak a független színházak.
A működési támogatáson felül várhatóan további mintegy 70 millió forintot szán az Emberi Erőforrások Minisztériuma a független előadóművészeti szervezetek projekttámogatására. a 2016-os költségvetésben várhatóan 100 millió forint szerepel majd kulturális alapellátásra.
Csaknem 300 milliárd forint juthat jövőre a honvédelmi kiadásokra.
A honvédelmi tárca jövőre csaknem 4 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 5 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórháznak 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.
Mintegy 11 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap jövőre a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Az ideinél 11,07 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap a Külgazdasági és Külügyminisztérium. a kormány a tárcának 92,139 milliárd forint támogatást és 8,23 milliárd forint saját bevételt irányoz elő. A támogatás legnagyobb részét, csaknem felét - 45,22 milliárd forintot - jövőre is a külképviseletek igazgatására fordíthatja a KKM, az idén erre kisebb összeg, 39,3 milliárd forint jutott. A minisztérium igazgatására az idei összeghez - 7,27 milliárd forint - képest jövőre majdnem ugyanannyit, 7,53 milliárd forintot költhet a tárca.
Több pénzből gazdálkodhat jövőre a Belügyminisztérium.
Több pénzből gazdálkodhat jövőre a Belügyminisztérium (BM), illetve a tárcához tartozó rendészeti szervek többsége, mint az idén. A tárca az idei 483,7 milliárd forint állami támogatással szemben 504,7 milliárd forintot kapna jövőre. Ezzel együtt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a büntetés-végrehajtás, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a katasztrófavédelem, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a vízügyi igazgatóságok és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is több pénzt kapna jövőre. A BM-nek 27,5 milliárd forint bevételt irányoz elő a javaslat, így a kiadási előirányzata 532,2 milliárd forint. Kis mértékben - 12,3 milliárd forintról 12,2 milliárd forintra - csökkenne ugyanakkor a Terrorelhárítási Központ tervezett büdzséje és a rendőrség támogatása is az idei 254 milliárdról 249,8 milliárd forintra.
Nőhet az önkormányzatok támogatása.
Közel 12,5 milliárd forinttal nő az önkormányzatok támogatása. Az előterjesztés 661 milliárd 741,7 millió forintban határozza meg a terület előirányzatát. A helyhatóságok működésének általános támogatása, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok finanszírozása csökken, a köznevelési, továbbá a kulturális feladatok, valamint a kiegészítő támogatások összege viszont nő. Új elem a fejezeten belül a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása, erre több mint kétmilliárd forintot irányoz elő a kormány.
Jövőre már csökken a Miniszterelnökség támogatása.
övőre már csökkenhet a Miniszterelnökség költségvetési támogatása azt követően, hogy a tárca büdzséje - növekvő feladataival párhuzamosan - jelentősen emelkedett az idén. a Miniszterelnökség jövőre 183 milliárd forintból gazdálkodhat az idén rendelkezésére álló 210 milliárd forint helyett. Ez az összeg azonban lényegesen több annál a 43 milliárd forintnál, amennyiből a Miniszterelnökség a kormányszerkezet átalakítása előtt, 2014-ben gazdálkodhatott. A Miniszterelnökség fejezetében a legnagyobb támogatási tételt - csaknem 115 milliárd forintot - ezúttal is a megyei és a járási kormányhivatalok költségvetése jelenti. Emellett az is a tárca költségvetésében szerepel, hogy a paksi atomerőmű-beruházásra jövőre 113 milliárd forintot biztosíthatnak az idei 28 milliárd forint után.
Változatlan marad a pártok támogatása jövőre.
Az ideivel teljes mértékben megegyező támogatást, vagyis összesen 3,8 milliárd forintot kaphatnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik 2016-ban. a Fidesz ezúttal is 877 millió forintra, a Jobbik 476 millió forintra, az MSZP 427 millió forintra, az LMP 174 millió forintra, a KDNP pedig 153 millió forintra számíthat. A frakcióval nem rendelkező pártok közül az Együtt - A Korszakváltók Pártja 134 millió forintot, a Demokratikus Koalíció (DK) 132 milliót, a Párbeszéd Magyarországért (PM) 107 milliót, a Magyar Liberális Párt (MLP) pedig 71 millió forintot kaphat.
Növekednek az egészségügyre fordítható források.
Növekednek az egészségügyre fordítható források a jövő évi költségvetési javaslat szerint; a háziorvosi ellátás 10 milliárd forinttal kap többet, de 5 milliárddal emelkedik az összevont szakellátás kerete is az ideihez képest. Az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata 1963,7 milliárd forint, szemben az idei 1912 milliárd forinttal.
Növekszik a kétgyermekesek adókedvezménye.
Jövőre tovább csökken a személyi jövedelemadó mértéke, a mintegy 350 ezer kétgyermekes szülő családi adókedvezményének összege pedig nő. A költségvetési törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy így 2016-ban 145 milliárd forint marad a családoknál. A kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását ösztönző gyed extrára jövőre 24 milliárd forinttal fordítanak többet a bevezetés előtti (2013-as) szinthez képest. Az idei összeghez képest 8 milliárd forinttal, mintegy 5 százalékkal nő a gyed extrának köszönhetően a családoknál maradó összeg. 2016-ban már a teljes esztendőben igénybe vehető lesz az új családi otthonteremtési program, a célra 9-10 milliárd forint keretösszeget biztosítanak.
Lényegesen nem változik a jogi területek költségvetése.
a bírósági fejezet kiadási főösszege 92,787 milliárd forint, az idei 89,8 milliárdnál csaknem 3 milliárddal magasabb. A jövő évi kiadási főösszeg egyrészt a 90,529 milliárdos támogatásból áll - amelyből 2,75 milliárd a Kúriát illeti - továbbá a 2,258 milliárd forintos saját bevételből. Megegyezik az idei és a jövőre tervezett kiadási főösszeg az Alkotmánybíróság esetében - 1,797 milliárd - és az ügyészségnél, ahol 39,88 milliárd. Az ombudsmani hivatal jövő évi költségvetése 1,307 milliárd, 18 millióval kevesebb az ideinél. Az Igazságügyi Minisztérium jövő évre tervezett kiadási főösszege 16,434 milliárd forint, csaknem félmilliárddal elmarad az ideitől. Az kiadási főösszeg egyrészt a 9,563 milliárd forintos támogatásból, másrészt a 6,870 milliárdos bevételből tevődik össze. A támogatásból 4,647 milliárd forint jut magára a tárcára, 1,1 milliárd az Igazságügyi Hivatalra és 1,223 az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetekre. A bevételből magára az igazságügyi tárcára 664 millió, az Igazságügyi Hivatalra 596 millió, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetekre 1,5 milliárd, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára 4,11 milliárd forint esik. Az Igazságügyi Minisztérium célelőirányzatai közül a tárca felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programoknak 490 millió forintos, a jogászképzés színvonalának emelését célzó programoknak 500 milliós támogatás jut, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére pedig 100 millió forintot szánnak a költségvetési javaslatban.
Változatlan a hittanoktatás támogatására fordított összeg.
A Győri Evangélikus Insula Lutherana hitéleti, oktatási, nevelési központ és a debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer fejlesztését, valamint a Reformáció Emlékbizottság programjait is támogatja jövőre a kormány. A hittanoktatás támogatására az ez évivel megegyező összeget, 3,1 milliárd forintot fordítanának. Az ideinél 45 millió forinttal több, csaknem 2,9 milliárd jutna jövőre az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására. Az ideihez képest kis mértékben csökken az átadásra nem került korábbi egyházi ingatlanok utáni járadék: 2015-ben ez az összeg 17,65 milliárd volt, jövőre 17,58 milliárd forint lesz. Az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra 2015-ben 1,35 milliárd forintot szánt a kormány, jövőre erre 1,4 milliárd forint jut. Változatlan összeget, 650 millió forintot szánnak 2016-ban az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására. A vallási tevékenységet végző szervezetek támogatására is az ideivel megegyezően 121 millió forint jut, változatlan továbbá a határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatása: 300 millió forint.
Hasonló nagyságú forrásai lesznek az agrártárcának, mint az idén.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) jövő évi kiadási előirányzata 221,778 milliárd forint, amire a 42,925 milliárd forintos bevételi előirányzat és a 178,303 milliárd forintos támogatási forrás nyújt fedezetet. A minisztérium idei előirányzatai mind a kiadási, mind a bevételi, mind a támogatási oldalon hasonlóak a 2016-os költségvetésben tervezett összegekhez. Az idén a tárca kiadási előirányzata a költségvetés múlt évi tervezésekor 212,273 milliárd forint volt, erre a 33,765 milliárd forintos bevételi előirányzat és a 178,507 milliárd forintos támogatási forrás nyújtott fedezetet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiadásaira az idén kevesebb jut - 2014-ben ez évre mintegy 9 milliárd forintot terveztek -, mint amennyit a jövő évi költségvetésben terveztek, 20,792 milliárd forintot. A génmegőrzési intézmények finanszírozására 2016-ban 177 millió forintot fordítanak, ugyanannyit mint az idén. Az intézmények támogatására a következő, 2016-os költségvetési évben 615,6 millió forintot kapnak, többet az előző évi 498,6 millió forintnál.
Több mint duplájára nő az NFM támogatása.
Több mint duplájára, az idei mintegy 248 milliárd forintról jövőre 516,6 milliárd forintra nő a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó területek támogatása. A fejezeti kezelésű előirányzatok között a jövő évi tervezetben megjelenik a kiemelt közúti projektek támogatása, amelyre 160 milliárd forintos támogatást terveztek be; az idei büdzsében nem volt ilyen sor. Ezenkívül az NFM területei közé sorolták a sportlétesítmények fejlesztését és kezelését, amelyen belül a legmagasabb, csaknem 36 milliárd forintos támogatást a Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatására irányozták elő. Az NFM jövő évi kiadási előirányzata 876,84 milliárd forint, magasabb mint a 2015-ös 581 milliárd, miközben a tárca bevételi előirányzata 85,709 milliárd forint az idei 53,881 forintot követően. A tárca fejezetében szereplő Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet jövőre 1,6 milliárd forint támogatással számolhat és 913 millió forint bevételt tervezhet. Az Országos Atomenergia Hivatal 2,69 milliárd forint bevétellel, és az idei 392 millió forintnál jóval magasabb, 1,736 milliárd forint támogatással számolhat, míg a Nemzeti Közlekedési Hatóság jövőre 31 milliárd forint bevétellel tervez kiadásaira.
Jelentős összegek az infrastruktúra fejlesztésére.
z Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében megvalósuló projektekre 61,8 milliárd, míg a kiemelt közúti projektekre 160 milliárd forint szerepel a jövő évi költségvetési javaslatban. Az idei büdzsében az utóbbira nincs előirányzat, míg a CEF céljaira - az európai közlekedési-, energiaügyi- és digitális hálózatok fejlesztése - az idei költségvetésben 4,4 milliárd forint szerepel. A közúthálózat fenntartására és működtetésére az idei 56,6 milliárd helyett 60,1 milliárd forintot tartalmaz a jövő évi költségvetés. Kismértékben csökken a PPP-programok keretében megvalósult autópályák rendelkezésre állási díja. Az idei előirányzat 114,2 milliárd, a jövő évi viszont csak 110,4 milliárd forint. A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése 72,9 milliárdról 74,1 milliárd forintra nő. A vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése viszont 154,4 milliárd forint értékben változatlan marad. Ugyanakkor jelentősen emelkedik az autóbusszal végzett személyszállítás - mint közszolgáltatás - költségtérítése. Az idei 33,5 milliárd forint 41 milliárdra növekszik jövőre.
Növekszik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.
A jövő évi költségvetésben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 484,1 milliárd forinttal gazdálkodhat, az idei költségvetésben 427,3 milliárd szerepel.Mindkét évben a Start munkaprogram az alap legnagyobb tétele. Az idei 270 milliárd forint jövőre 340 milliárd forintra - 70 milliárddal - növekszik. Mindkét büdzsé tartalmaz egy olyan sort, amely a 2014-2020-as időszak munkaerő-piaci programjainak előfinanszírozását tartalmazza. Ez idén 49,2 milliárd, jövőre pedig 54,6 milliárd forint. Az álláskeresési ellátások viszont 50 milliárdról 47 milliárd forintra csökkennek. A foglalkoztatási és képzési támogatásokra többet, 14 milliárd helyett 16,1 milliárd forintot lehet fordítani jövőre. Végül a szakképzési és felnőttképzési támogatások 16 milliárdról 13,8 milliárd forintra csökkennek.
Az Országgyűlés június 22-én vagy 23-án fogadja el a jövő évi költségvetést, amelynek általános vitája május 27-én kezdődik a Házban.
