A kormány nevében tegnap a Parlamentben miniszterelnök úr 5 területen javasolt jelentős változtatásokat. Kár, hogy az idei első ülésen a Fidesz és a KDNP képviselői, folytatva az eddigi gyakorlatukat, a folyosóra illetve a büfébe történő kivonulással kezdték az ülésezést, és így meg sem hallgatták a fontos és közérdekű bejelentéseket. Talán, ha megtették volna, igényesebben alakíthatnák ki ellenvetéseiket. Ha pedig addig is eljutnánk, hogy érdemi és átgondolt javaslatokat is megfogalmaznának, talán eredményesebben cselekedhetnénk a világgazdasági válság kellemetlen és sokakat nagyon nehéz helyzetbe hozó hatásaival szemben.
A kormány nagyon helyesen nem a köznyelvben fűnyíróelvként emlegetett módszert javasolja bevetni problémáink kezelése érdekében. Nem mindenből vesz el arányosan valamennyit, hanem az adórendszer, a szociális juttatások, a nyugdíjrendszer, a reálgazdaság és a politikai-közjogi ügyek területén kezdeményez jelentős változásokat. A kormány hamarosan be is nyújtja a Tisztelt Ház számára számításokkal, adatokkal alátámasztott törvénymódosító javaslatait. A Parlamentben zajló általános és a részletes vita, a bizottsági üléseken zajló egyeztetések, a társadalmi szervezetek, érdekképviseletek véleményei remélhetőleg egy olyan kompromisszumos változathoz vezetnek majd el bennünket, amit el is tudunk fogadni és a társadalom többsége is képes lesz a döntések mellé felsorakozni.
Az adórendszer szerkezeti átalakítására tett főbb javaslatok között szerepel, hogy a személyi jövedelemadó 18%-os kulcsa 19%-ra nő, a sávhatár viszont 2009. július 1-jétől 1.7 millió forintról 2.2. millió Ft-ra, majd várhatóan 2010-től 3 millió forintra emelkedik. 3 millió Ft felett a kulcs 36-ról 38%-ra változik. A 4%-os különadó megszűnik. Szűkül a kedvezmények és mentességek köre.
Az általános forgalmi adó július 1-jétől a tervek szerint 20-ról 23%-ra emelkedik.
A cigaretta, az alkohol és az üzemanyagok jövedéki adója szintén nőni fog, a tervek szerint 3-7%-kal.
A vállalkozások társasági adója 16-ról 19%.ra változik, a vállalati különadó megszűnik.
A munkáltatói járulékok a jelenlegi 32%-ról 27%-ra csökkennek a tervek szerint, első lépcsőben július 1-jétől ez a csökkentés csak a minimálbér kétszereséig, 143 ezer Ft-ig kerülhet bevezetésre.
Számítások szerint a változások következményeként egy átlagos jövedelmű, kétgyerekes családnál a nettó jövedelem 11 530 forinttal nő, a foglalkoztatási költség 10 ezer forinttal csökken. Ha az átlagos jövedelmű család ezen túl 23%-os áfakörbe tartozó termékeket vásárol, várhatóan havonta kb. 5 ezer forintos pluszkiadása lesz.
A javaslat szerint megtörténik a családi pótlék adó alá vonása. Akinek nincs adóköteles jövedelme, ott nem adózik, akinek viszont van, ott összeszámítják a jövedelemmel, de a családi pótlékra eső adót levonják. (Az alacsonyabb jövedelműeknél nem lesz fizetési kötelezettség, csak a magasabb jövedelemmel rendelkezőknél.)
A szülők adózáskor megfelezik a családi pótlék összegét. Ahol az egyik szülőnek nincs keresete, ott csak a családi pótlék fele után kell adózni és a gyermeküket egyedül nevelők is csak a családi pótlék fele után adóznak az elképzelések szerint.
A 13. havi nyugdíj nem szűnik meg, hanem beépül a nyugellátásokba, az újonnan nyugdíjba vonulók már nem kapják ezt a járandóságot. 2016-tól évente 4 hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár, így 2025-re érné el a 65 évet.
A gyedhez fél év helyett 12 hónap munkaviszonyra lesz szükség. Csak annyi időre jár majd a tervek szerint a támogatás, amennyi ideig előtte a gyermek édesanyja dolgozott.
Mindezekből a javaslatokból talán látható, átfogó szerkezeti reformtervről van tehát szó.
Tudomásul kell venni a gazdaság élénkítése, munkahelyek megvédése úgy nem következhet be, hogy csupán járulékokat csökkentünk. Szükség van a jelentős átcsoportosításokra. A költségvetés egyensúlya pillanatok alatt felborulna, ha a kiadások növelése mellett az állami bevételek megteremtéséről és a szociális jellegű juttatások lefaragásáról nem gondolkodnánk. Ezért is érthetetlenek és komolytalanok az ellenzék „mi minden elvonást csökkenteni akarunk a szociális juttatások összegét meg emelni fogjuk” típusú ígéretei.
A miniszterelnök javaslatai között számos más elképzelés felvázolása is megfogalmazódott. Pl. a nagy élelmiszerárusító áruházláncok esetében tárgyalások útján szeretnénk elérni, hogy legalább 80%-ban magyar eredetű élelmiszerek és mezőgazdasági termékek legyenek a boltok polcain. Energiatermelésünk növelése érdekében bővíteni szükséges a paksi atomerőművet. Akár jogi eszközökkel is, de szükséges kikényszeríteni a bankok és ügyfeleik közötti méltányosabb kapcsolatot. Ne fordulhasson az elő, hogy a bankok hitelszerződéseket egyoldalúan módosítani tudjanak.
A kisebb parlamentről is mielőbb döntést kellene hoznunk, de ezt nem lehet úgy megtenni, hogy csak az alkotmányt módosítva, abban egy új számot rögzítünk csupán. A választójogi törvény módosításáról is érdemi módon tárgyalni akarunk az ellenzéki pártokkal. Nem azt kell mondogatni, hogy 67-szer leszavazták a szocialisták a módosító javaslatot, hanem végre le kellene ülni velünk a másik oldalon lévőknek és egyeztetni a részletekről is.
Nem azt kellene ismételgetni csupán, hogy az elmúlt hónapban (megjegyzem a világgazdasági válság következményeként) kb. 30 ezerrel csökkent a munkahelyek száma, hanem közös erővel tennünk is kellene ellene.
Mi nem „veszekedni”, hanem cselekedni akarunk!
Megj.: Kevesen tudják, hogyan alakult az elmúlt 20 évben a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon. Amíg 1990-ben 4 millió 880 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, addig 1994-ben már csak 3 millió 752 ezer, 1998-ban 3 millió 697 ezer, 2002-ben 3 millió 871 ezer (a Bokros csomag már érzékelhető jótékony hatásaként), 2006-ban 3 millió 930 ezer és 2008-ban 3 millió 879 ezer fő volt.
Látható 1998 és 2008 között jó közelítéssel stagnált a foglalkoztatottak száma.
