A csütörtöki ülésen számokról már nem esett szó, így az előterjesztésbeli 28,7 milliárd forint maradt a főösszeg. Lényeges tétel a teljes hitelállomány (6,7 milliárd Ft.), melynek tekintélyes része (3,25 milliárd) fordíttatik beruházásra és működésre.
Az ülés a hagyományos „Hónap műtárgya” bevezetővel indult, s elképzelhető, hogy a gondoktól ráncolt homlokok most (főképp a férfi képviselők esetében) kisimultak, hiszen nem másról, mint a nagy múltú Baross Gábor vasútmodellező társaság kisvonatairól, terepasztalairól, értékes gyűjteményéről volt szó.
A folytatásban a képviselők meghallgatták Debreczenyi János polgármestert, aki elmondta, hogy számos település vezetése küldött részvétet kinyilvánító levelet a Cozma-gyilkosság kapcsán. Ezek közül is kiemelkedett Tóth Dezsőé, Enying polgármesteréé, aki hangsúlyozta soraiban, hogy a hétköznapokat a garázdaság nem veszélyeztetheti.
A fentieket erősítette meg Asztalos István képviselő is, aki az utóbbi hónapok erőszakos cselekedeteit ítélte el. A képviselők ennek szellemében adóztak néma felállással a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság áldozatai előtt.
Molnár Ernő képviselő a legutóbbi balatonalmádi repülőtér-elleni tiltakozás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a tiltakozások és a hiányos információk miatt vagy el kell halasztani a reptér építését vagy le kell venni végleg a napirendről.
A képviselők vita nélkül elfogadták a 2008-as költségvetés módosítását, komolyabb viták csak az idei tárgyalásánál alakultak ki.
Debreczenyi János utalt azokra a városbeli vállalkozásokra, amelyek a válság következtében veszélybe kerültek. Az önkormányzat nem megy el tétlenül a gazdasági társaságok próbálkozásai mellett – mondotta.
A hozzászólások sorát Hartmann Ferenc nyitotta, aki szerint az ellenzék partner kívánt lenni a büdzsé összeállításánál. Véleménye szerint a strukturális változatlanság jellemző, „szőnyeg alá söprik” a problémákat. A hitelek felvételével pedig felélik a jövőt. Nem a város, nem a fejlesztés érdekeit szolgálja az előterjesztés – összegezte. Egy javaslatot is tett: a képviselők mondjanak le a ciklus végéig a külföldi utak esetében tiszteletdíjukról.
Dr. Szalay András szerint a költségvetés nem jó, kritikus annak a hitelállománya. Utalt arra is, hogy egyes funkciók (pl. tanácsnoki) megszüntetésével is megtakarításokat lehetett volna eredményezni.
Molnár Ernő a lokálpatrióták nevében kijelentette, hogy meg fogja szavazni a költségvetést, de úgy látja, már korábban felül kellett volna vizsgálni a város oktatási struktúráját. Figyelmeztetett arra is, hogy az iparűzési adó esetleges megszűntével újabb források után kell néznie a városnak.
Mazák György pénzügyi és költségvetési bizottsági elnök figyelmeztetett: a magasabb hitel felvétele magasabb kockázatot is jelent. Utalt a válságra is, mely szerinte a vártnál hosszabban is kifejtheti káros hatásait.
Asztalos István úgy látta, hogy a kulturális szféra szenvedhet csorbát a 10%-os (költségcsökkentési) megszorítás következtében. A működőképesség – mondotta – fogalma a virágzástól a vegetációig terjed. A kultúra ugyanis nem kolonc – tette hozzá.
A jobboldali többség nevében Mihalovics Péter is hozzászólt. Előbb a Dózsavárosról, mint a költségvetés nyerteséről beszélt (mintegy reagálva dr. Szalay András tavalyelőtti felvetésére), megemlítve, hogy legalább egy „verbális vállveregetést” megérdemelne az előterjesztés, hiszen a Vadvirág Óvoda 15, a Dózsa iskola: 434 millió, a Napsugár Bölcsőde 80 millió forinttal részesedik a nagy kalapból. Nehéz lehet szocialista politikusnak lenni! – tette hozzá nem titkolt szarkazmussal – Budapesten igent mondani a végtelen pazarlásra, helyben nemet nyomni a felelős gazdálkodásra, mindehhez ráadásul ideológiát is kell gyártani.
Porga Gyula alpolgármester ekképp fogalmazott: „A költségvetés valóban nem jó, de a jelen körülmények közepette a legjobb, de sem a külső környezet sem a belső lehetőségek ezt nem biztosítják.”
Czaun János alpolgármester arra mutatott rá, hogy a büdzsé egyik „sarokköve”, hogy megmaradjanak az intézmények; a másik pedig, hogy megvalósuljanak a beruházások.
A napirendi pont megszavazása előtt szót kapott a könyvvizsgáló is, aki hangsúlyozta, hogy a költségvetés biztosítja a város zavartalan működését, jónak tartja a fejlesztésorientált koncepciót.
A témát lezáró szavazáson 15 igen, 6 nem és 4 tartózkodás született, így Veszprém város érvényes költségvetéssel indulhat a 2009-es esztendőnek.
