Brányi Mária alpolgármester múltidézéssel kezdte köszöntőjét, melyben felidézte a város több évszázadra visszavezethető oktatási múltját. A megyeszékhelyek a közigazgatás, a gazdaság és a kulturális élet mellett egyházi és oktatási központok is, Veszprém iskolakultúrája azonban több szempontból egyedi.
A 13. századi székesegyházi káptalani iskola Veszprémben a mai fogalmainkkal leírva egyetemi szintű oktatást adott. A jelenünkre közvetlenebb hatása van a 300 éves múlttal rendelkező piarista iskolának. “Sokszínű és színvonalas iskolahálózatunk gazdag múltból, felhalmozott kiváló örökségből gazdálkodik, ezt élik, használják tárgyaiban, szellemiségében a jelenleg is működő intézmények.”
Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára “A köznevelés megerősítésének és megújításának lehetőségei és eszközei” címmel tartott előadást. Szerinte a magyar köznevelés az elmúlt 4-5 évben a működtetéssel, pedagógusi előmeneteli szerkezettel foglalkozott, a jövőben azonban nagyobb hangsúlyt kapnak az iskolák, valamint a diákok élete. “Jelentős feladat áll előttünk. Az a célunk, hogy a minőségi oktatást elérve valamennyi fiatal számára egységesen tudjuk biztosítani a versenyképes tudást. Többet kell beszélnünk a tartalomról, az iskola belső világáról” – vázolta a következő időszak feladatát.
A kormány elfogadta a kora gyermekkori intervenciós programot. Ennek egyik eleme, hogy a megyei szakszolgálatokhoz olyan szakembereket biztosítanak, akik a korai nevelésben segítik a gyermekek, családok életét. A másik szegmense, hogy január 1-jétől a felsőfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei dolgozókra is kiterjesztik a pedagógus előmeneteli rendszert.
A most életbe lépő hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésével kapcsolatban az államtitkár elmondta: valamennyi arra jogosult kisgyermeket el tudtak helyezni. “Ez az egyik lépés arra, hogy megoldást találjunk a végzettség nélküli iskolaelhagyás problémájára”, azonban ez önmagában nem oldja meg a helyzetet. A kisgyermekkori nevelés támogatására 1,3 milliárd forintos pályázati konstrukció áll rendelkezésre.
Az államtitkár hangsúlyozta, a köznevelés megreformálása az intézményrendszer, a módszertan és a tartalom fejlesztésével folytatódik. Ezek közé tartozik a infrastruktúra fejlesztése, a nemzeti kerettanterv felülvizsgálata, komplex készségfejlesztő módszertani csomagok létrehozása.
Sipos Imre a tartalomfejlesztést részletezve azt mondta: felül kell vizsgálni, hogy valóban használható tudást kapnak e a diákok, illetve a gyermekek túlterheltségét is mérsékelni kell, továbbá fejlesztésre szorulnak a digitális tartalmak.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a 2,8 milliárd forinttal rendelkező nemzeti tehetségprogram pályázataira, a különböző ösztöndíjak az érettségi, a szakma, vagy éppen a diploma megszerzéséhez adnak támogatást.
“A magyar köznevelés talán legnagyobb kihívása a végzettség nélküli iskolaelhagyás”. Egyes iskolatípusokban a lemorzsolódás eléri a 30 százalékot, de néhány gimnáziumban is 10 százalék körüli. Végső célként tűzte ki, hogy “az iskola világából elkerülő fiatalok a saját tudásuknak megfelelő végzettséget szerezzenek”, de ehhez módszertani fejlesztések kellenek.
Az előadás folyamán szó volt a 9 évfolyamos általános képzés bevezetéséről is, ezzel kapcsolatban jelenleg a társadalmi és szakmai egyeztetések folynak. Annyi bizonyos, hogy ez az alsó tagozat megerősítését, az alapkészségek megszerzését szolgálná.
A magyar köznevelésben a pedagógus társadalom elhivatott arra, hogy a rá váró munkát magas színvonalon elvégezze – zárta gondolatát a helyettes államtitkár.
