Hiába állnak már kerítések jó ideje a Földön, még sincs akkora visszhangja például a szaúdinak, vagy az amerikainak, mint amekkorát a magyarországi kapott az utóbbi időben.
Észtország
Egyből egy kakukktojás, mert még nincs kész. Észtország augusztus végén jelentette be, hogy az illegális bevándorlás megfékezésére két és fél méter magas szögesdrótkerítést épít Oroszországgal közös határán - írta az MTI. A tervek szerint az Észtország és Oroszország közötti határ egyharmadát zárják le, ez 106-108 kilométeres szakaszt jelent majd, ahol duplakerítés, drónok, kamerák és homokcsapdák is lesznek.
részlet a tervezett észt kerítés infógrafikájából
Lettország
Az Ázsiából érkező menekültek főleg Lettországon keresztül közelítik meg a skandináv országokat- mondta még augusztusban Rihards Kozlovskis belügyminiszter, ezért be is jelentették, hogy nem kerítést, hanem egy 12 méter széles határmegfigyelési területet hoznak létre a lett-orosz határon. Okként hivatalosan szintén az illegális bevándorlást nevezték meg, azonban Moszkva ellenük való provokációnak tekinti a majd 17 millió euróba kerülő területet.
Bulgária
A hidegháború után lebontották, majd megint visszaépítették. 2014. július 17.-én a bolgár-török határon 33 kilométer hosszú szögesdrót kerítés létesítése kezdődött, amit egy idei januári bejelentés szerint további 130 kilométerrel hosszabbítanak majd meg, hogy csökkentsék a Törökország felől érkező illegális bevándorlást. A jelenlegi kerítés három méter magas, oszlopokra feszített drótháló, amely a török oldal felé szögesdróttal borított.
bulgária-AFP
Szaúd-Arábia
A jemeni-szaúdi határon a Vörös-tengertől Ománig terjed az az 1800 km hosszú betonkerítés, amely 3 méter magas, és elektromos detektorokkal van felszerelve. De nem csak ez az egy kerítésük van.
Az Iszlám Állam jelentette fenyegetés miatt Szaúd-Arábia 965 kilométer hosszú biztonsági kerítést kezdett építeni az ország északi részén is, az Irakkal közös határa mentén tavaly szeptemberben. Ott öt rétegű, megfigyelőtornyokkal, infravörös kamerákkal és radarokkal felszerelt biztonsági kerítést fognak felhúzni. A létesítményen belül hét parancsnoki központot hoznak létre, amelyek segítségével már 35 kilométeres távolságból észlelni tudják majd a határt megközelítő repülőgépeket és szárazföldi járműveket. A gyalogosokat 18 kilométerről észlelni fogják, és a kerítés mentén föld alatti mozgásérzékelőket telepítenek. A "nagy fal" irányító központjait üvegszálas kábellel kötik össze a belügyminisztériummal, és a kerítés hatékonyságát 240 gyorsreagálású jármű fogja segíteni -MTI.
Spanyolország
Ceuta és Melilla két Spanyolországhoz tartozó város Afrikában, Marokkó tengerparti részén. A ceutai kerítés viszonylag lassan épült. 1993-ban kezdték el, 1995-ben erősítették meg, és 2001-re lett kész a három méter magas kettős barikád. A menekültek egyre nagyobb nyomása miatt 8,4 kilométer hosszú vasfüggönyt végül 6 métere magasra emelték meg.
A melillai építmény 2005-re készült el. 33 millió euróba került a hat méter magas, három párhuzamos kerítésből álló zóna. Az EU-s támogatással épült védelmi rendszert kamerák, határőrök, hang és rezgésdetektorok segítik. Mindkét kerítés tetejére éles, cuchillas-nak nevezett pengéket szereltek.
az afrikai spanyol kerítés-AFP
Izrael
Az ország 2002-ben kezdett Ciszjordánia köré falat építeni, igaz ők hivatalosan nem a bevándorlók, hanem az öngyilkos merénylők visszaszorítására. A jelenleg 440 kilométer hosszú fal 8 méter magas, és még nincs kész. Összesen 700 km hosszúra tervezik. A határzár három kerítésből, piramis formájú szögesdrót-halmokból és behatolás érzékelővel felszerelt könnyű szerkezetű kerítésből áll. Emellett árok, autós őrjárati ösvény és egy nyomokat rögzítő homoksáv is van.
USA
A listán a leghosszabb. Az amerikai-mexikói határon fekvő határzár 3400 kilométer hosszú, ám nem mindenhol folyamatos és fizikailag kiépített. Az elsősorban mexikói illegális bevándorlás visszaszorítására épített védelmi vonal a városok közelében 3 méter magas infrakamerákkal, föld alatti érzékelőkkel ellátott, dupla kerítéssor. Azokon a helyeken, ahol nincs fizikai fal, ott kamerák, érzékelők, azaz "virtuális falak" vannak „kiépítve”.
A válogatás közé nem került fel többek között a görögországi, a ciprusi a brazil és a koreai határzár sem, de aki el szeretne mélyedni a világon eddig felhúzott vagy tervezett védelmi vonalai közt, tanulmányozhatja az alábbi képet, melyet a The Economist készített. A piros vonal a részben, vagy teljesen megépített, a zöld a tervezett kerítést jelöli.
A kép nem teljesen pontos, ugyanis a magyar-román határon nincs akkora kerítés, valamint a horvátokkal közös határon építendő védvonal sem szerepel rajta.
