Fordulatos élettörténetéről, nagy ívű pályájáról Józsa Márta televíziós szerkesztő, az Ex Symposion folyóirat szerkesztője kérdezte.
Az 1946-ban napvilágot látott művész saját bevallása szerint rengeteg változást élt meg élete során kezdve azzal, hogy tízéves korában az 1956-os forradalom következtében családjával elhagyta az országot, és Párizsban folytatta tovább életét, de gimnáziumi tanulmányaihoz már ismét Magyarországon fogott hozzá.
Fontos, hogy műveiben Bereményi mindig a valóságot írja meg, még ha azok hihetetlennek is tűnnek első olvasásra. Ezt azzal indokolja, hogy elég csak körbenéznünk a világban, hisz ami a valóságban történik, az mindig sokkal érdekesebb, mint bármilyen fikció.
A rengeteg díjat bezsebelő, sokoldalú, gazdag fantáziával megáldott és elismert művész szájából talán furcsának hangzik az állítás, miszerint ő soha nem akart író vagy rendező lenni. Tulajdonképp soha nem akart ő semmi lenni. Bármerre sodorta az élet, és bármibe vágott is bele, az mindig valamilyen hívás hatására történt. Írói pályája például azzal a véletlen eseménnyel vette kezdetét, hogy megismerkedett pár fiatal prózaíróval. Talán ennek hatására tér vissza többször is műveiben a fiatal író tépelődésének motívuma.
Bereményi 1985-ben ösztöndíjjal három hónapot töltött az Egyesült Államokban. Itt kötött barátságot Baránszki Tiborral, aki szintén az ’56-os események miatt disszidált Magyarországról. Kint tartózkodása során Bereményi fontos dologra jött rá.
Függetlenül attól, hol élünk, történetünk belső marad, lelki folyamataink önmagunkban játszódnak le.
Az író meggyőződése, hogy életében minden évtized teljesen más atmoszférájú. Konkrét példát hozva máshogy éli meg a szerelmet valaki, ha háború van, és máshogy, amikor béke honol. Műveiben minden generációt és korszakot más színezetben tüntet fel, a történeteken keresztül pedig ő maga is beleélni magát az adott történelmi helyzetbe.
2013-ban megjelent könyve a Vadnai Bébi egy (korántsem a klasszikus értelemben vett) háborús szerelmi történet. A regény két generáció sorsát követi nyomon, a szülők és a fiúk történetét. A főszereplők önmaguk megismerésére törekednek, a mű előrehaladtával pedig egyre nő a tét: kinek sikerül, és ki akarja még ezt? Bereményi saját bevallása szerint leginkább azt szerette volna megmutatni könyvén keresztül, hogy milyen ember születik egy gyűlölet-szerelemből.
Jelenleg önéletrajzi írásán dolgozik. Érdekesség, hogy még mindig kézzel írja könyveit.
