A tanácskozásra érkező miniszterek jelentős része érkezésekor arról beszélt, hogy konkrét eredményeket szeretne látni a légi utasok és a külső határok ellenőrzése, valamint a fegyverkereskedelem felszámolása terén. "Ezekben a kérdésekben nincs vesztegetni való idő, ez sürgős. Eljött a döntés ideje" - húzta alá Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter, aki a fegyverkereskedelem ellen pontos menetrendet tartalmazó döntést sürgetett. Franciaország hosszú ideje sürgeti, hogy jöjjön létre megállapodás egy hatékony rendszerről a légi utasok adatainak nyilvántartására. Emellett Cazeneuve a külső határok megerősítését az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex megerősítésével képzeli el, továbbá arról is beszélt, hogy az unión belül is szükség van ellenőrzésre, mert a terroristák a belső határokon át is utazgatnak.
A miniszterek tanácsának soros elnökségét adó Luxemburg részéről Étienne Schneider úgy nyilatkozott, hogy a külső határok ellenőrzésének mindenhol hatékonyan kell működnie, mert jelenleg vannak rések a rendszerben, amelyeket meg kell szüntetni. A schengeni övezeten belüli szabad utazáshoz való jogot meg kell őrizni.
Többen hangsúlyozták, hogy meg kell állapodni a társjogalkotó Európai Parlamenttel a légi utasok adatait rögzítő uniós rendszerről, a PNR-ről. Schneider kiemelte: a hatóságoknak tudniuk kell, hogy akik visszatérnek Európába, azok hol jártak, ki, honnan, hova és kivel utazott. Mint mondta, ez nem csak az unión kívülről érkező járatokra kell vonatkozzon, hanem a belső repülésre is. "Másként az egésznek semmi értelme" - vélekedett Schneider. Theresa May brit belügyminiszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy világos kapcsolat van a külső határok ellenőrzése és az unión belüli közbiztonság között, ezért végre kell hajtani az eddig hozott döntéseket, szigorítani kell a fegyverkereskedelem szankcionálását, és meg kell állapodni a PNR-ről. "Ez fontos eleme a biztonságnak" - hangsúlyozta May.
A belga belügyminiszter, Jan Jambon azt is világossá tette, hogy a külső határokon nem csak azokat kell ellenőrizni, akik nem az unió polgárai, hanem az uniós állampolgárokat is. Erről beszélt Johanna Mikl-Leitner osztrák tárcavezető is, aki kiemelte: a bevándorlókat regisztrálni kell, ujjlenyomatot kell venni tőlük, és biztonsági ellenőrzésen is át kell esniük, s ez utóbbinak az uniós állampolgárokat is alá kell vetni. Mint mondta: jelenleg az utazási információk felét öt tagállam szolgáltatja, az egyik Ausztria. "A többiek mit csinálnak?" - tette fel a kérdést az osztrák belügyminiszter, aki az év végéig megállapodást sürgetett a PNR-ről. Thomas de Maiziere német belügyminiszter a PNR-t az európai biztonság központi elemének nevezte. "Tudnunk kell, ki repül be Európába, hogy ki akar ide visszatérni" - hangoztatta a tárcavezető. De Maiziere a fegyverkereskedelemmel kapcsolatban arra tért ki, hogy a német szabályok szigorúak, de uniós szinten nincs információcsere a fegyverek azonosítószámáról, mozgásáról és megsemmisítéséről. "Ennek szeretnénk véget vetni" - jelentette ki Thomas de Maiziere.
Az európai PNR-ről szóló uniós jogszabály megalkotása évek óta tart. A rendes jogalkotási eljárás keretében ugyanis ezt a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament csak együtt fogadhatja el. A két intézmény közötti eddig megoldatlan vita lényege, hogy míg a tagállamok alapvetően minél több adatot szeretnének megszerezni, kezelni és tárolni, az EP az uniós polgárok adatainak védelme mellett érvel, és egyelőre nem sikerült kompromisszumot kötni a kérdésben.
