Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Veszprém megyei elnöke a 11. alkalommal megtartott Veszprém megyei Prima díj átadógáláján pénteken este elmondta, hogy az elmúlt évek díjazottjai életútjukból adódóan mindannyian kivételes teljesítményük okán váltak méltóvá a kitüntetésre, és a közösség megbecsülésére.
Arisztotelészt idézve úgy fogalmazott: „a kiválóság nem egyszeri cselekedet, hanem szokás! A legkiválóbbak örökké úton vannak, mert nem a cél hajtja őket, hanem a végtelen. Ők a semmiből alkotnak lélegzetelállítóan különleges világot!”
„A mai, immár 11. ünnepi alkalom újfent követendő életutakat emel magasba, a díjakat ismét olyanoknak nyújtjuk át, akiknek a tehetsége, az akarata, az elszántsága megváltoztatott bennünket. Eredményeik és munkásságuk közösségformáló erővel bírnak, gyarapítják a hétköznapokat és ragyogóvá varázsolják az ünnepeket. Mindezek fényében a Veszprém megyei Prima díj példaértékű alkalom arra, hogy azt keressük, és azt erősítsük egymásban, ami összeköt bennünket! Ha közös célt követ a közös akarat, a közös cselekvés gyümölcseként nagyszerű minták születnek”- mondta.
A magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Veszprém megyei Prima díj 2015. évi nyertese dr. Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó lett.
Dr. Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó 1956-ban született Szentesen. Iskoláit Pécsett, Esztergomban és Budapesten végezte. Pályafutása során több veszprémi általános iskolában és a Gyermekek Házában is tevékenykedett. Honismereti, helytörténeti tevékenységét 1991-ben a nemesvámosi iskola pedagógusaként kezdte. Hagyományőrző szakkört és helytörténeti kört vezetett. 1993-ban az iskola diákjaival helytörténeti kiállítást rendezett a Református Egyház épületében. Hagyományőrző alkotótáborokat vezetett Felsőörsön, Bakonybélben, Zirc-Tündérmajorban. 1995-ben alapítója volt a veszprémi Alapítványi Általános Iskola és Gyermekek Háza intézménynek. Az iskola pedagógiai programjába beépítette a hagyományőrző tevékenységet. 1997-ben Közös UTAK címmel országos szakmai találkozót szervezett, amelynek a hagyományőrzés kiemelt témája volt. 2005-ben a Veszprémi Waldorf Egyesület elnökeként részt vett a nemesvámosi Fehérlófia Waldorf Iskola alapításában. 2008-ban megjelent a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának felkérésére megírt helytörténeti tankönyve, amely a veszprémi általános iskolákban segédanyagként szolgál a helytörténet tanításához. Még ebben az évben elkészítette a könyv anyagát feldolgozó Ki tud többet Veszprémről? című társasjátékot, amely „A tudományosság és kultúra bölcsője” Közhasznú Alapítvány kiadásában jelent meg.2011-ben saját kiadásában látott napvilágot az a középiskolásoknak szóló helytörténeti tankönyve, amely Esztergom Város Önkormányzatának megbízására készült a veszprémi könyv koncepciója alapján, helyi szerzők bevonásával. 2014-ben hagyományteremtő céllal szervezője és háziasszonya volt a pedagógus hallgatóknak Veszprémben megrendezett I. Országos Hon- és népismeret Konferenciának Hon- és népismeret, hagyományátadás óvodától az egyetemig címmel.
„A jelölés meglepett. A veszprémi helytörténeti könyvet nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szeretik, akiktől már számtalan elismerő szót kaptam. Örülök, hogy a díjjal ilyen formában is megnyilvánult az elismerésem. Bízom abban, hogy a jövőben írhatok még helytörténeti könyveket, mert a minta azt mutatja, hogy akiknek ilyen könyv a kezükbe kerül, szeretik.”
A magyar képzőművészet kategória Veszprém megyei Prima díj 2015. évi díját Debreczeny Zoltán festőművész vehette át.
A Magyar képzőművészet kategória Veszprém Megyei Prima Díj 2015. évi díját Debreczeny Zoltán festőművész vehette át.1952-ben született Veszprémben. Iskoláit Veszprémben és Budapesten végezte. Évtizedeket töltött az államigazgatásban építéshatósági, műemléki, és kulturális igazgatási tisztviselőként. Lelkes lokálpatrióta.1987-től fest, autodidaktaként. Szakmai ismereteit, művészet filozófiai, közösségszervezői gyakorlatát, a müncheni székhelyű Frequenzen képzőművész közösségben szerezte és csiszolja folyamatosan. A csoport, aminek alapító tagja, európai nemzetek professzionális szobrászaiból, festőművészeiből alakult 1992.-ben.Sajátos hangulatú, derűs, tartalmakra, anekdotákra koncentráló festői világa nehezen sorolható az irányzatok bármelyikébe. Szívesen él a festészetben viszonylag ritkán alkalmazott képi humor eszközeivel. Első pillantásra gyermeki, már-már naiv kompozícióinak felszíne mögött filozofikus gondolatok mellett kritika, önkritika is rétegződik.Témáiban szinte kifogyhatatlan. Groteszk figurái valós és fiktív terekben mozognak, szeretnek, repülnek, pózolnak, zenélnek, építenek vagy rombolnak valamit. Szívesen reagál közéleti eseményekre, újdonságokra. Képein alaposan átírva jelennek meg szülővárosa, a hon és a nagyvilág jellegzetes épületei, tájai, szimbólumai.Veszprémi és vendégművészek bevonásával rendszeresen szervez független, nonprofit művészeti akciókat. Szinte nincs olyan gyűjtés, jótékonysági árverés, egyházi, világi, vagy sportesemény, ahol ne jelennének meg a jó ügyeket támogató jellegzetes, szerethető festményei.
„Nem tudom, hogy ki jelölt, de nagyon jól esett. Úgy reagáltam a szituációra a telefonba, hogy szerintem harminc ugyanolyan figura van, mint én, akik megérdemelték volna, mindegy hogy melyik területen. Remélem, hogy őket is jelölik majd.”
A 2015-ös Veszprém megyei Prima díj magyar zeneművészeti kategória és a közönségdíj nyertese is a Gárdonyi Zoltán Ifjúsági Kamarazenekar lett. Az elismerést Demel Eszter karnagy vette át.
Demel Eszter a hazai zenepedagógia kiemelkedő alakja, a Kokas-pedagógia jeles képviselője. Sok évtizedes munkája során veszprémi gyerekek százainak adott zeneszeretetet, minőség iránti elkötelezettséget. Növendékeiből számos elismert előadóművész, karnagy, zenetudós lett, vagy ha épp nem zenei pályát választott, akkor az élet más területén vált értékteremtő személyiséggé. „Eszter néni” generációk számára vált fogalommá. Vezetése alatt a Gárdonyi Zoltán Ifjúsági Kamarazenekar az egyik legjelentősebb hazai ifjúsági zenekarrá fejlődött. Számos díj, fesztivál, koncert és turné jelzi kimagasló teljesítményüket. A Mendelssonh Kamarazenekar művészei közül is többen a Gárdonyi zenekarban ízlelték meg a közös muzsikálás örömét, tanulták meg, hogy egy nehéz, gyakran gyötrelmes próbafolyamat során hogyan születik meg a zene. Az ifjúsági zenekar egykori tagjai közül többen ma a világ legjelentősebb színpadain, legnevesebb művészek társaságában lépnek fel – nagy sikerrel.A Gárdonyi Zoltán Ifjúsági Kamarazenekar a Veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola növendékeiből áll. Mintegy 40 diák muzsikál az együttesben, mely rangot vívott ki a hazai és nemzetközi ifjúsági zenekarok között egyaránt. A zenekar 1993 óta a három évente megrendezésre kerülő Országos Zenekari Versenyen minden alkalommal dobogós helyen végzett, többször karnagyi és tanári különdíjakban részesült. 2014-ben az országos I. helyezés és karnagyi különdíj mellett a „legjobb Bartók interpretáció” díját is elnyerte.
„A jelölést hamar megtudtuk, de azt, hogy ki nyeri el a díjat, nem. Borzasztóan örülünk, mert ennek a középiskolás korosztálynak ilyen szintre jutni ritka dolog. A díj nagyon fontos, hisz jövőre országos és nemzetközi versenyre is megyünk, és ahhoz, hogy ott jól szerepeljünk, sokat számít majd ez az elismerés.”
A rendezvényen jelen volt Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója, Krisán László a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, Némedi Lajos, Veszprém alpolgármestere, Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke, valamint a Veszprém Megyei kereskedelmi és Iparkamara részéről dr. Markovszky György elnök és dr. Somogyi Istvánné főtitkár.




