Az asztrofotós a Szaléziánumban tartott élménybeszámolót ausztráliai utazásairól. Szeptemberben a magyar nagykövetség meghívására utazott az ötödik kontinensre, Canberrában kiállítást rendeztek képeiből. Ez körülbelül egy féléves folyamat eredménye volt, noha – mint azt hangsúlyozta – a története harminc éve kezdődött, amikor kisgyerekként látta a Haley-üstököst.
Canberrának kisvárosias, szellős hangulata van, háromszázezer ember él az ötven kilométer átmérőjű fővárosban, érezhető rajta, hogy tervezőasztal mellett rajzolták. Ezzel szemben a kontinens legnagyobb települése, Sydney egy igazi pezsgő világváros, ahol egyébként huszonötezer magát magyarnak valló ember él.
Ladányi elmondta, hogy amikor a kétnapos repülőút után megérkezett Canberrába, már az első este kiment a szabad ég alá fotózni a déli csillagokat. Mivel a Sarkcsillag a Földnek azon az oldalán nem látszik, így ott a hajósok a Dél Keresztje csillagkép alapján tájékozódtak – ez a motívum Ausztrália zászlaján is megjelenik.
Fotó: Ladányi Tamás
A déli félteke ege abban is más, hogy jobb rálátás nyílik a Tejút belsejére is, a galaxis íve magasabban helyezkedik el az égbolton, mint nálunk, északon. A fotós elmondta, hogy az útja során készített asztrofotóit már itthon megtervezte – kiszámolta, milyen irányból, milyen időpontban tudja a Hold és a Merkúr együttállását megörökíteni. Ebben a műfajan nincs nagy tér az improvizálásra.
A közelgő ünnepre való tekintettel Ladányi a betlehemi csillag történetéről is beszélt. A Biblia egyik legismertebb csillagászati jelenségéről van szó, ami a napkeleti bölcseket a betlehemi jászolhoz vezette. A betlehemi csillaggal kapcsolatban több probléma is felmerül, az egyik Jézus születésének dátuma. Annyi biztos, hogy nem időszámításunk kezdetekor, az első év karácsonyán történt az esemény, hiszen az evangéliumban Heródes király is aktív szereplője a történetnek, ő azonban Kr.e. 4-ben meghalt.
A betlehemi csillag azért érdekes, mert más kultúrákból nem jegyezték fel, pedig kifejezetten fejlett csillagászat létezett ekkor a világ több pontján is. Sokáig élt az az elmélet, hogy a betlehemi csillag egy üstökös volt, ez azonban cáfolható. A Haley például korábban, Kr.e. 12-ben járt a Föld közelében. Ráadásul az üstököshöz mindig negatív jelentéseket társítottak, így nehéz elképzelni, hogy a Bibliában Krisztus születéséhez kötötték volna.
Kepler magyarázata szerint Kr.e. 7-ben egy Jupiter-Szaturnusz együttállás során látszólag összeolvadt a két bolygó fénye. Jupiter a királyok, a Szaturnusz a zsidók csillaga volt, így máris megjelenik a mögöttes magyarázat a bibliai történethez. Az együttállás Jeruzsálemből szabad szemmel is jól látható fényes jelenség volt. Az elméletet erősíti, hogy XVI. Benedek pápa is Kr. e. 7-2. közé tette Jézus születésének dátumát.
