Az talán senki számára nem új információ, hogy a karácsonyt nem véletlenül december végén ünnepeljük, és nem csak Jézus születése miatt: az elcsendesedés, az értékelés időszaka volt ez már őseink életében is. Kevesebben tudják viszont, hogy a fény-sötétség duálpár szempontjából is különös jelentőséggel bír az ünnep.
Mind a fényhez, mind a sötétséghez három-három erkölcsi érték tartozik, amelyek különböző szinteket jelölnek. A fénnyel rokonítjuk a jóságot, a szeretetet és az ingyen kegyelem fogalmát, s bár előbbieket még a növények és az állatok is érzékelik, utóbbira csak mi emberek vagyunk képesek – tulajdonképpen éppen ettől leszünk emberek, hogy önzetlenül tudunk jót cselekedni mások javára.
Ezzel szemben a sötétséghez az aktív gonoszságot, a gyűlölködést és oktalan és parttalan bosszúvágyat társítjuk, s ezek azok, amelyek ma sajnos igencsak előtérbe kerültek a világon – árulta el Pap Gábor előadásában.
Fény és sötétség természetesen a mindennapjainkban is megjelenik, nagyon egyszerűen a 12 hónapra osztott évkörben, amelyben már őseink is négy különleges momentumot tartottak számon: a téli napfordulót, a nyári napfordulót, a tavaszi valamint az őszi napéjegyenlőséget. Azt már általános iskolás földrajz óráinkról is tudjuk, hogy a nyári napforduló idején van fent a leghosszabb ideig a nap, tehát ilyenkor a legtöbb a fény, a téli napforduló idején pedig a legkevesebb. Az értékekkel egybevetve ez azt jelentené, hogy ilyenkor tapasztalunk legtöbbet belőlük, ami bizonyos tekintetben igaz is, hiszen okkal akkor éled fel újra a természet is, amikor egyre több a fény, s a kereszténység sem véletlenül helyezte a húsvét ünnepét tavaszra. Ilyenkor azonban csak az értékek szellemi megfogalmazása történik, testet ölteni egy emberben csak az évkör ellentétes pontján tud: azaz a fény legmagasabb pontjától számítva, a kört magunk előtt látva december végén.
„Okkal született Jézus éppen december 25-ére virradóra, oda és akkor, minden tekintetben a legrosszabb körülmények közé. A benne megtestesült értékek révén ellensúlyozni tudta a sötétséget, így válhatott az egyetemes Megváltóvá” – hangsúlyozta Pap Gábor.