– Milyen mérleget zárt 2015-ben a Laczkó Dezső Múzeum? Hogyan értékelné az elmúlt évet?
– Nehéz, fáradságos, sok munkával teli, pörgős év van a hátunk mögött, de nagy örömünkre rendkívül pozitív mérleget zártunk. Összesen hatvan rendezvénnyel vártuk a látogatóinkat. Sok új dolgot próbáltunk ki: többek között a kisebb, tematikus kiállítások számára kialakítottunk egy kamarateret a múzeum korábbi foglalkoztatójának helyén. Bár voltak kétségeink a projekt sikerességével kapcsolatban, végül nem kellett csalódnunk, mert nagyon szeretik a látogatók. Ha csak a legutóbb megnyitott és még most is látható „110 éves a MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum geológiai gyűjteménye” kiállítást említjük, amelyhez kapcsolódóan a múzeumpedagógiai foglalkozásokat is hatalmas érdeklődés kíséri.
Újdonság volt többek közt a Múzeumok Éjszakáján született babák másnapi köszöntése, vagy az augusztus 20-ai kenyérszentelés. Saját kemencében sütöttük a kenyeret, amelyet a Bakonyi Ház felújítása kapcsán benyújtott Kubinyi Ágoston pályázatnak köszönhetően tudtunk megvásárolni.
Régi vágyunk volt a Tűztorony zenei palettájának színesítése: különböző egyházi, állami ünnepekre emlékezve különleges dallamokat szólaltatunk meg. Adventi énekeket hallhattak a veszprémiek a karácsonyhoz közeledve, de Rostetter Szilveszter orgonistával, a városvezetéssel és az egyetemmel egyeztetve már összeállítottunk egy részletesebb zenei anyagot is, amivel az egész évet le tudjuk fedni. Még a nyár folyamán szerveztünk néhány bábelőadást ugyanitt, hullócsillagokat lehetett nézni, ami nagyon nagy népszerűségnek örvendett. Szeretnénk ezt jövőre is megismételni.
Visszajelzéseink is azt igazolják, a hagyományos és ugyancsak sikeres programjaink – például a tíz éve futó, a múzeum munkatársainak tudományos tevékenységét bemutató és a nyáron 100. előadással jelentkező múzeumi szabadegyetem – mellett érdemes tágítani a horizontunkat:
egyre érdekesebbek, vonzóbbak a programjaink a veszprémiek szemében.
– Melyek voltak az elmúlt év legjelentősebb kiállításai?
– Összesen húsz kiállításunk volt, több egész termes és kamara kiállítás, amelyek közül jó néhányat más városokba, helyszínekre is eljuttatunk. Az egyik legkiemelkedőbb a II. világháború lezárásának 70. évfordulójára szervezett tárlat volt, amelyet később veszprémi iskolákban, a városházán, a megyei könyvtárban és a rendőrségen is megtekinthettek az érdeklődők. Pályázati forrásból tudtuk megvásárolni Gáspár György üvegművész Whitehall II című alkotását, amelyet a Magyar Kultúra Napjára tervezett kiállításunkon mutattunk be, valamint ugyanekkor egy előadás is elhangzott. A Rómer Flóris emlékévhez kapcsolódóan láthatták az érdeklődők a régészet atyjának is tekintett, polihisztorról szóló kiállítást. A várbeli részlegünkben levő üzlet emeletén egy, a Tűztorony történetéről, korábbi felújításairól szóló kiállítást szerveztünk.
– A sok-sok program a látogatószámban is meghozta a gyümölcsét?
– A Laczkó Dezső Múzeum vonatkozásában húszezer látogatóval terveztünk az elmúlt évet, ezt a számot végül sikerült meghaladnunk. Az egyértelműen látszik, hogy a várhoz kapcsolódó kiállítóhelyeink – a Hősök kapuja, a Tűztorony, a Várbörtön – rendkívül népszerűek, köszönhetően a turizmusnak. Szerencsére nem panaszkodhatunk a bevételeinkre sem, és jó évet zártunk. Ezt a szintet mindenképpen szeretnénk megtartani idén is, és ha lehet, akár meg is ugrani.
– Melyek a legfőbb célkitűzések az új esztendőben?
– 90 éves a Laczkó Dezső Múzeum, így úgy látjuk, eljött az ideje az épület korszerűsítésének. Reményeink szerint a kulturális negyed program erre lehetőséget fog adni, és sikeres pályázat esetén végre egy valóban 21. századi színvonalú épületben adhatunk helyet a kiállításoknak és a rendezvényeknek.
Új színfoltként jelentkezett tavaly a képzőművészeti cserekiállítás: Kaposvárról érkezett a Rippl-Rónai kiállítás, mi pedig cserébe az Egry József életművét bemutató tárlatunkat mutathatjuk be ott. Igyekeztünk kedvezményt biztosítani a diákoknak, ingyenes tárlatvezetésre hívtuk a társintézmények munkatársait, de ezen felül is nagyon sokakat megmozgatott Rippl-Rónai, ezért mindenképpen szeretnénk folytatni ezt a kezdeményezést.
Számos vándorkiállítást szervezünk, fogadunk idén is. A Magyar Kultúra Napján érkezik Weöres Sándor A megmozdult szótár című interaktív kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumból, márciusban pedig Széchényi Pál érsekre emlékezve nyílik tárlat Szerzetes főpap, hazafi címmel. Széchényi több szálon is kötődik Veszprémhez, a köztudatban mégis kevés szó esik róla. Kristóf Lilla antropológus és csapata egy nagyon érdekes vizsgálatot folytatott az érsek Nagycenken található múmiáját kutatva, ennek az eredményeit is láthatják majd a múzeumba látogatók. Veszprém idén finnugor kulturális főváros, erre pedig mindenképpen szerettünk volna reflektálni. Intézményünk, a zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Parkkal együttműködve, kamara kiállításon mutatja be a finnugor népek hagyatékát. A tárlatot a Múzeumok éjszakáján nyitjuk meg.
Emellett természetesen még más programokkal is szeretnénk kapcsolódni a város egész éves rendezvényéhez. Régi tervünk elhozni Veszprémbe a japán nagykövetség által összeállított japán papírsárkány-készítéssel és japán babákkal foglalkozó kiállítását – úgy tűnik, a Múzeumok Éjszakáján ez is megvalósulhat. NKA pályázat keretében lesz lehetőségünk megnyitni a nyár folyamán egy Somogyi Márk fotóművész képeiből készült kiállítást, Sütés, főzés, tálalás, lakomázás munkacímen pedig egy gasztronómiai tárlattal készülünk saját gyűjteményeinkben őrzött anyagok bemutatásával, amely a kőkorszaktól kezdve napjainkig átfogja az étkezés kultúráját.
Emellett az új év fő célkitűzése két új állandó kiállítás létrehozása: egy a város és a vár történetét, valamint egy a királynők-királynék életét bemutató tárlat.
E két nagy téma kutatása, a szinopszisok, forgatókönyvek megírása a múzeum tudományos munkatársai számára egész éves feladatot adnak.
– A legfiatalabbak bevonására milyen terveik vannak?
– Évek óta rendkívül népszerűek a balácai nyári gyermektáboraink. Bár ma már nem a mi üzemeltetésünkben van a kiállítóhely, a Villa Romana Baláca, továbbra is tervezünk ide nyári táborokat. Nagyon jól felkészült múzeumpedagógusunk van, aki jól ért a gyerekek nyelvén, részben ezért is gondoltunk arra, hogy a Bakonyi Házban is szervezünk két tábort júliusban, illetve még egyet az ősz folyamán. Az a tapasztalatunk, hogy a rövidebb iskolai szünetekben megtartott táborok mind a szülők, mind a gyerekek számára rendkívül hasznosak, hiszen érdekes elfoglaltságot tudunk biztosítani a kisdiákoknak, és a szünidei elhelyezés is megoldott.
– Tavaly május óta ismét látogatható a Bakonyi Ház. Az akkori felújítás után elhangzott, hogy szeretnék folytatni a fejlesztéseket.
– 2015-ben ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját a Bakonyi Ház, így mindenképpen úgy éreztük, szeretnénk ennek méltó emléket állítani. Tavaly elkészült az épület falfűtése, amely lehetővé teszi az egész éves nyitva tartást. A fenntartó, tulajdonos Veszprém város helyreállította a korábban leégett tetőt, és ismét megnyitottuk az állandó kiállításoknak helyet adó lakószobát és a konyhát, amelyet az idén szeretnénk alkalmassá tenni interaktív kiállítások bemutatására is. Emellett egy új kiállítótér kialakítását tervezzük a jelenleg üresen álló hátsó szobában. A múzeumok világnapján, május 16-18. között szeretnénk átadni az új, etnobotanikai kertet, amelyben kifejezetten olyan haszon- és dísznövények bemutatását céloztuk meg, amelyeket a paraszti háztartásokban is használtak. Egy igazán különleges és üde színfoltja lesz ez a háznak, amely reményeink szerint még tovább növeli annak sikerességét.
– Ugyancsak tavaly nyitotta meg kapuit a Várbörtön mint a múzeum új kiállítótere. Milyenek a visszajelzések, és mire számíthatunk a jövőben?
– Úgy tűnik, érdemes volt a vár felé terjeszkednünk, mert nagy látogatószámot vonz a Várbörtön. 2015-ben két kiállításunk nyílt itt: egy az épület történetét és többek között Mindszenty József bíboros raboskodását bemutató Élet a mínusz harmadikon tárlatunk, valamint az 1956-os kiállításunk. Ezek természetesen 2016-ban is látogathatók lesznek, emellett pedig szeretnénk megnyitni egy új kiállítási részt és megkeresni, „feltárni” a mínusz negyedik szintet.
– Összességében miben látja a Laczkó Dezső Múzeum jelentőségét Veszprém kulturális és tudományos életében?
– Bízom benne, hogy egyre nagyobb szerepet játszunk Veszprém kulturális és tudományos életében. Már akkor is elsősorban a veszprémiekre számítottunk, amikor megyei fenntartásban dolgoztunk, azt ugyanis be kell látni, hogy a megye távolabbi pontjairól sok esetben nehezebb beutazni, megterhelőek a költségek, és ezt nem minden oktatási intézmény vagy érdeklődő tudja vállalni. Ettől függetlenül örülnék neki, ha a megyei hatókörű szerepünknek megfelelően minél többen látogatnának el hozzánk. Veszprémben számos kulturális intézmény működik színvonalas kínálattal, akikkel igyekszünk együttműködni, de természetesen ez bizonyos konkurenciát is jelent. Ez persze nem baj, hiszen ez számunkra is felállít egy mércét, amit el kell érnünk és meghaladnunk.
