A nyílt pályázaton bármely magyar város indulhat, a kiválasztásba a magyar kormány - Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szavaival élve - "még csak ajánlás szintjén" sem szólhat bele. A miniszter a hosszú távú stratégiakészítést, az európai dimenzió kiemelését, a kulturális és művészeti tartalmat, annak megvalósítási képességét és a hatékony irányítást emelte ki azon szempontok közül, amelyek alapján a nemzetközi bírálóbizottság kiválasztja majd a nyertes magyar várost. Balog szerint tanulságos, hogy a 2010-es pécsi programot "feszültségekkel teli, nehéz indulása után is sikerre lehetett vinni".
Az indulni kívánó városok az Emmihez nyújthatják be pályázatukat, amelyeket a minisztérium kizárólag formai kritériumok alapján fog ellenőrizni, majd továbbítja őket az Európai Bizottsághoz.
A végső döntést Brüsszelben hozza meg egy tízfős, nemzetközi összetételű, független szakértőkből álló bizottság. A 2023-as év nyertes városait - a magyar mellett egy brit várost - 2018-ban nevezi meg a zsűri, így számukra három év áll rendelkezésre a felkészülésre.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára jelezte, hogy az Emmi a pécsi önkormányzattal és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-vel május 19-én és 20-án nemzetközi konferenciát szervez Európa Kulturális Fővárosai és Magyarország 2023 címmel, amelyre minden pályázni kívánó várost várnak. Páva Zsolt, Pécs polgármestere hozzátette, hogy minden pályázóval szeretnék megosztani a pécsi program során szerzett tapasztalataikat, így segítve a sikeres felkészülést.
Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés Melina Mercouri görög kultuszminisztertől ered, aki 1983-ban, a kulturális miniszterek athéni találkozóján kifejtette, hogy a művészetek és a kultúra támogatása nem kevésbé fontos, mint a gazdaság fellendítését célzó intézkedések, s a kulturális szektor sokkal nagyobb figyelmet érdemel a Közösség részéről. Beszélt arról, hogy a népek közeledésének feltétele egymás kultúrájának megismerése, s felvetette, hogy jelöljenek ki minden évben egy európai várost Európa Kulturális Városává - írja a kezdeményezés történetéről a kreativeuropa.hu.
A kezdeményezés nyomán minden évben egy város, s azon keresztül egy ország és annak kultúrája válik ismertté a többi európai ország és lakosai számára, hozzájárulva így a kulturális sokszínűség fenntartásához, s a közös kulturális örökség megőrzéséhez.
A hazájában sikeres színésznőként ünnepelt miniszter szavai meghallgatásra találtak, s a Tanács 1985 nyarán elfogadta a programtervezetet: az első Európai Kulturális Város még ugyanebben az évben Athén lett. Az elnevezést 1999-ben Európa Kulturális Fővárosára változtatták, a cím elnyerésére azonban nemcsak fővárosok pályázhatnak.
Korábban Porga Gyula polgármester egyértelművé tette, hogy Veszprém is indul a pályázaton.
"Fontos ambíciónk – ami egybevág a közösségépítéssel kapcsolatos, korábban megfogalmazott céljainkkal –, hogy 2023-ban, amikor ismét Magyarország adhatja Európa Kulturális Fővárosát, Veszprém viselhesse ezt a címet."
"Ez egy olyan kihívás, ami a következő évben komoly feladatot ró ránk, meg kell fogalmaznunk a programunkat, amivel meg akarjuk nyerni a pályázatot" - fogalmazott a vele készített újévi interjúnk során.
A lengyelországi Wroclawban pénteken kezdődtek meg a 2016-os Európa Kulturális Fővárosa programsorozat háromnapos nyitórendezvényei. A wroclawi évad hivatalos megnyitóját vasárnap tartják Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos jelenlétében. A vasárnapi rendezvényen Páva Zsolt is részt vesz - jelentette be. Az idei másik kulturális főváros a spanyolországi San Sebastián.