A beszélgetés során a pszichológus az egyszerű világ és a bonyolult világ közti különbségeket kutatta.
A világunk egyre bonyolultabbá válik, és mi magunk is bonyolítjuk.
Kardos Klára beszélt arról, hogy egyre jelentéktelenebbé válnak az alapvető értékek. Ezek gyakran az orrunk előtt vannak, mégsem veszük észre, vagy nem akarjuk észrevenni. Mindennapi életünkben egyre jellemzőbbé válik, hogy érzelemmentessé válnak az emberek, és ha kellemetlen, drasztikus helyzettel szembesülnek, akkor nem akarnak tudomást venni róla. Ez azonban csak pillanatnyilag tűnhet jó megoldásnak, hosszú távon ugyanis a feldolgozatlan konfliktus okozhatja tesi és lelki egészségünk romlását egyaránt.
A pszichológus munkája során nap mint nap találkozik azzal a jelenséggel, amikor valaki úgy érzi, nem ő irányítja a saját életét. Ezek az emberek szinte nem is élnek, csak léteznek, minden percben a túlélésért küzdenek és lassan belehalnak a mindennapokba. Létezik egy szó, amely többek közt felelőssé tehető a szorongásért, ez pedig a paráztatás. "Mi van, ha nem sikerül?" Akár mi paráztatjuk magunkat, akár mások akarnak befolyásolni minket, a negatív gondolatok csak negatív történéseket eredményezhetnek.
Az egyszerű világ és a bonyolult világ két véglet. A beszélgetés során az is szóba került, hogy a végleteket mindig könnyebb elérni, mint az arany középutat. Ez egyrészt azért van, mert napjainkban a középútról valami átlagosra, szürkére, sablonra asszociálnak az emberek, amit nem akarnak követni. Másrészt viszont pontosan ez az út a legkevésbé átlagos, hiszen ahhoz, hogy valaki egyensúlyt teremtsen magában és a helyes mederben tudja tartani az életét, folytonos, kitartó és rettentően kemény munka szükségeltetik.
"A végletek nem járhatóak, az arany középút és a belső egyensúly a legnagyobb eredmény."
Még a végleteknél maradva: kapcsolataikat tekintve az emberek általában "szolgálók" vagy "urak". Ez alatt azt értjük, hogy valaki túl sokat ad, mindent elvállal, mindent megbocsát és mindig ő veti alá magát más akaratának, míg valaki csak kap, de cserébe nem ad semmit.
Kardos Klára szerint határok közt mozogni nem azt jelenti, hogy az ember saját börtönébe zárja magát, hanem hogy biztonságos terepen mozoghat.
