A porcelán előállításának misztikuma mellett ritkábban beszélünk egy sokkal hétköznapibb, ám az alkotások értékét meghatározó folyamatról: az értékesítésről. Amíg a herendi porcelántárgyak a monarchia időszakában is még jórészt személyes ismeretségeken, kapcsolatokon keresztül kerültek a megrendelőkhöz, addig az 1920-as évek közepétől ez már egy jól szervezett értékesítéspolitika mentén működött. Ezt az üzletfilozófiát a manufaktúra az első menedzser szemléletű vezetője, Gulden Gyula alakította ki.
A jogot és kereskedelmi akadémiát végzett, több nyelven beszélő Gulden huszonöt évesen került a vállalathoz, és a következő két évtizedben jelentős változásokat vezetett be a gyártás, az értékesítés és a reklám terén.
Kiváló üzleti érzékének és kapcsolatrendszereinek köszönhetően a Herendi mind az öt kontinensen elérhetővé vált. Ehhez azonban folyamatos erőfeszítésekre, vállalati tárgyalásokra volt szükség- áll az Üzlet és diplomácia - A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra című könyv hátoldalán.
A Szűts István Gergely által jegyzett könyv az 1923 és 1948 közötti időszakról szól, és Gulden életrajzi vonatkozásain túl egyben történelmi korrajz is. A szerzőnek ez a második kötete, amely a manufaktúra történetét dolgozza fel, 23 fejezeten keresztül csaknem 50 fényképpel illusztrálva.
A könyvbemutatón Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: Gulden Gyula a herendi márka építésében elévülhetetlen érdemeket szerzett, törekvései megerősítenek abban, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúrának ma is fontos szerepe van az országimázs építésében és jelentős kulturális missziót hordoz.
Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a herendi közösség értékteremtéséről beszélt, valamint arról, hogy a könyvben a történész objektivitása mellett megjelenik a szubjektum, így szembesülhet az olvasó a magyar történelem egyik legsötétebb időszakában a főszereplő megmutatkozó emberségével.
A szerző három évig dolgozott a köteten, amelyben párhuzamosan mutatja be Gulden életét és a vállalat történetét. Szűts István Gergely elmondta, hogy kutatott Németországban és Ausztriában is, Amerikában pedig megtalálta Gulden Gyula lányát, aki 1944 őszén hagyta el Magyarországot, és számos szubjektív elemmel, egyebek között személyes fotókkal gazdagította a könyvet.
A kötet a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának kiadásában jelent meg a Műhelytől a szalonig című könyv folytatásaként, amely az 1898 és 1923 közötti időszakot dolgozza fel.

