A miniszterelnök értékelése szerint a 2015-ös gazdasági adatok alátámasztják, hogy 2010 után sikerült megújítani Magyarországot, a magyar reformok működnek. Orbán Viktor hétfőn a parlamentben azt mondta, 2016-ban új célt lehet megfogalmazni: a polgári berendezkedés felépítését.
A kormányfő az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján napirend előtt elmondta, 2010-ben megpróbálták kivezetni Magyarországot a pénzügyi csődből, az adósrabszolgaságból, és az adatok azt mutatják, ez sikerült, a választott eszközök jók voltak.
Orbán Viktor ismertette a 2015-ös pénzügyi, költségvetési adatokat, a hiány és az államadósság mértékét, a munkanélküliségi számokat. Közölte: nominálisan még mindig nő a hiány, ezért annak megállításához előbb-utóbb "nullás költségvetésre" lesz szükség. Mindenki léphessen egyet előre - ezt nevezte az idei költségvetés céljának. A kormányfő kijelentette: ezt három eszköz szolgálja, az adócsökkentés, az otthonteremtés és a családok megerősítése.
A miniszterelnök szólt a béremelésekről, melyeknek elmondása szerint a magyar gazdaság teherbíró képessége szab határt. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok elsőként részesülnek emelésben, amelynek erkölcsi és bizalmi okai is vannak.
Az LMP frakcióvezetője szerint a kormány olyan pályára állította Magyarországot, ahol olcsó bérek vannak és a támogatásokkal a multicégeknek kedveznek, az ország egy összeszerelő üzemmé vált. Schiffer András hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva azt mondta, ez a politika elüldözi a fiatalokat Magyarországról, így a magyar kormány is gerjesztője a globális egyensúlytalanságnak, amely a migrációs helyzet okozója.
Az ellenzéki politikus bírálta, hogy az oktatásból pénzt vontak ki, ugyanis szerinte egy fejlődő gazdaság alapját az oktatás jelenti. Számon kérte a közmunkások béremelését, és felhívta a figyelmet arra, hogy nyolc éve be van fagyasztva a közalkalmazotti bértábla.
A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon az emberek két dologtól félnek: a migrációtól és a terrorizmustól, illetve a pártállami idők visszatérésétől. Vona Gábor hétfőn a parlamentben a kormányfő napirend előtti felszólalására válaszolva azt mondta, a Jobbik minden olyan intézkedést támogat, amely Magyarország biztonságát erősíti, megvédi a kvótától, a migrációtól, a terrorizmustól.
Jelezte ugyanakkor, a kormánypártok terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítását nem támogatják a jelenlegi formájában. Úgy értékelt: a javaslattal úgy próbálják a terrorizmussal kapcsolatos félelmeket enyhíteni, hogy közben erősítik a pártállam visszatérésével kapcsolatos félelmeket. A kormány javaslata egy lépés lenne Észak-Korea felé, a baloldal elképzelései pedig Köln irányába tennének lépéseket - értékelt Vona Gábor.
A KDNP frakcióvezetője példaként állította Európa számára azt, ahogy Magyarország kezeli a bevándorlás kérdéskörét. Harrach Péter a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn az Országgyűlésben két témát jelölt meg, amelyek meghatározzák az idei évet. Ezek egyikeként a családi otthonteremtési támogatást emelte ki, amelynek célja a családok támogatása, a gyermekvállalási kedv növelése és a gazdaság élénkítése. A kormánypárti politikus súlyos problémaként hivatkozott a bevándorlásra, amihez szerinte a közel-keleti térségben helyben kell segíteni, Európában pedig a "fejekben kellene rendet tenni".
Az MSZP frakcióvezetője pénzügyi és jogi garanciákat követelt a közoktatásban hétfőn a parlamentben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva. Tóbiás József azt hangoztatta: a hétvégi Kossuth téri demonstráción jogos követeléseiknek adtak hangot a résztvevők, a kormány szétverte a közoktatást és az egészségügyet. Hozzátette: a szóba állás nem jelent megállapodást, az ágazat szereplőinek bizalmához felelős kormányzati garanciák kellenek.
Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy létbiztonságra, szociális és jogállami biztonságra van szükség.
