Ahogy azt Felföldi Gábor közművelődési titkár elmondta, az ünnepség története során láthatott már a közönség néptáncbemutatót vagy színdarabot, ám arra még nem volt példa, hogy az ünnepi műsort kiállítással kapcsolták volna össze.
Miután Marosvölgyi Gergő egyetemi hallgató elszavalta Petőfi Sándor Isten csodája című költeményét, dr. Gelencsér András rektor is megosztotta ünnepi gondolait a jelenlévőkkel. Felidézte Schilller szavait, melyek szerint vannak az ember életében pillanatok, amikor közelebb áll a világszellemhez, mint máskor. A rektor szerint az 1848-as események pont ilyen állapotot idéztek elő a magyar történelemben. Ekkor kezdett testet ölteni egy független, önálló ország és a felelős kormány felállításának gondolata. A nemzetet összekovácsolta egy közös cél, melyért akartak és tudtak is tenni.
A szabadság sosem egy állam területéről szól, hanem annak lakosairól. Gelencsér András szerint nekünk, akik örökül kapták a szabadságot, kötelességünk óvni azt, amelyért elődeink életüket áldozták.
Ha a ’48-as szabadságharcról beszélünk, elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a huszárokról, akiket a forradalom „szemeként és füleként” tartottak számon, s akik sosem tétlenkedtek, ha a haza védelméről és a bajtársak bátorításáról volt szó.
Az április 4-ig megtekinthető, huszárgrafikákból álló tárlat Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és festő kiváló művész anyagait mutatja be, aki szenvedélyesen kutatja a magyar hadtörténetet, zászlókat és viseleteket rekonstruál, s nem utolsó sorban a huszárok tanulmányozásával is sokat foglalkozott.
A közönség elé tárt portrékat Sashalmi István rendezte össze, a tárlat megvalósulásához pedig a Pannon Nyomda járult hozzá.
További kísérő programként március 16-án Gajdács Pál és Sashalmi István veszprémi huszárokról szóló, Nyergelj, fordulj! című könyvének bemutatóján, március 22-én pedig Hermann Róbert hadtörténész 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről szóló előadásán vehetnek részt az érdeklődők.
