Nemcsak az ünnepi műsor, de az időjárás is megelevenítette 1848. március 15-ének emlékét. Ahogy akkor, úgy most sem riasztotta el az embereket a kellemetlen eső, és sokan összegyűltek a Dózsa téren, hogy a '48-as emlékmű előtt hajtsanak fejet a forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt.
A Dózsa György Általános Iskola tanulói 1848 tavaszának eseményeit a forradalom méltatlanul elhanyagolt nőalakjainak életre keltésével elevenítették fel. Azon nők szemszögéből mutatták be március 15. történéseit, akik feleségként, szerelmesként ott álltak a mindenki által ismert hősök mellett, bátorították, segítették őket, úgy mint Batthyány Lajos miniszterelnököt felesége, Zichy Antónia; vagy Teleki Blanka, akinek leánynevelő intézetében Vasvári Pál is tanított.
1848 mérföldkő volt a magyar történelemben – kezdte beszédét az ünnepség szónoka, Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke. „Lélekcserélő idők járnak” – idézte Jókai Mórnak A kőszívű ember fiaiban írt szavait.
Veszprém Megye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke szűkebb hazánk: megyénk szemszögéből elevenítette fel 1848 tavaszának eseményeit. Megyénk lakói is kokárdát tűztek – a kokárda akkor lett az, ami: a nemzet egységének szimbóluma. Nem volt olyan magyar család, akit nem érintett volna meg a forradalom lelkülete. Az emberek foglalkozásukat feladták, a fő erkölcsi mérce a haza iránti elköteleződés volt. Polgárdy Imre néhány személyes sorsot is felelevenített, köztük a Várpalotán élő Petőfi István honvéd századost, a nagyszerű költő öccsét és a vilonyai születésű Pap Gábor református püspökét.
Az ünnepségen az MH Légierő Zenekar játszott, a megemlékezők – köztük az önkormányzatok, a pártok, intézmények, civil szervezetek képviselői – elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.
