Az általa „Lopásgátló Népszavazásnak” nevezett kérdéssorról a Nemzeti Választási Bizottság már tavaly decemberi határozatában kimondta, hogy azok alaptörvénybe ütköznek és még csak nem is egyértelműek, Kész ennek ellenére a Kúriához fordult, amikor ők is helybenhagyták a NVB döntését, nekiment a Kúriának. Közleményében és a közösségi portálon tett bejegyzésében is egy mondatra leredukálva az indoklást, csúsztatva azt állatja, hogy a Kúria „hülyének nézi az embereket”, akik nem tudják mi a különbség a „nettó” és „bruttó” kifejezések között.
Kész Zoltán, akiről korábban megírtuk, hogy saját választókerülete ügyeit arányaiban messze nem tartja olyan fontosnak, mint nagyobb nyilvánosságot jelentő országos ügyeket, továbbra is a magyarok Robin Hoodjának szerepében tetszeleg. Kész, a magányos harcos, hadat üzent a korrupciónak és összeállította a megváltó kérdéssort, hogy népszavazáson kérdezgethesse az embereket, leegyszerűsítve arról, hogy akarják-e hogy a politikusok lopjanak. A bizonyos „Lopásgátló Népszavazás” kérdéseit viszont sikerült úgy megfogalmaznia, hogy több kérdésről a Nemzeti Választási Bizottság már korábban kifejtette, azok nem egyértelműek, alaptörvénybe ütköznek, ráadásul feleslegesek, mert a szükséges korlátozásokat már tartalmazzák más jogszabályok.
A képviselő szerdán küldte ki soron következő sajtóközleményét. Azt írja, hogy a Nemzeti Választási Bizottság által korábban megakadályozott eredeti kérdéseit szerette volna további kérdéssel kibővíteni, ezért felülvizsgálatért a bírósághoz fordult. A Kúria viszont megakadályozta az aláírásgyűjtést. Szerinte ezt azzal indokolták, hogy a magyar állampolgároktól nem várható el, hogy különbséget tudjanak tenni nettó és bruttó között. „Ezzel tehát a Kúria nyíltan lehülyézte a magyar állampolgárokat” – áll a közleményében.
Megkerestük a Kúriát, hogy megtudjuk, valójában milyen indokokkal utasították el a kezdeményezést és mit szólnak Kész Zoltán vádjaihoz. A válaszból egyértelműen kiderül, hogy Kész csúsztat, saját megfogalmazási hibáit a Nemzeti Választási Bizottságra és a Kúriára kenné.
„A határozatok, részletes és egyértelmű indoklást tartalmaznak. A népszavazási kérdés hitelesítése megtagadásának alapvető oka az volt, hogy a kérdés nem egyértelmű. A megkeresésében jelzettekkel szemben nem tartalmazza bizonyos összegek brutto és netto megkülönböztetését és így a magyar választópolgárok lekicsinylését sem. A határozat indoklása csak valós okokat tartalmaz, mint ahogy Kúria döntése is valós okokon és tényeken alapszik. A Népszavazási törvénynek való megfelelést vizsgálta és sem politikai sem egyéb okok a döntés meghozatalában nem játszhattak szerepet.” – írták megkeresésünkre, és elküldték a határozat teljes indoklását is.
Kész szó ezt szerette volna megkérdezni az állampolgároktól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt bruttó 100 millió forint feletti értékű közbeszerzési eljáráson hivatalban lévő polgármester Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerint hozzátartozója tulajdonában álló szervezet?”
A Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria határozatából kiderül, hogy a Polgári Törvénykönyv 2013-as V. törvénye, valamint a 2015-ös, hatályos közbeszerzési törvény pontosan szabályozza az összeférhetetlenséget. A legfőbb közjogi méltóságoknak és a központi államigazgatási szervek vezetőinek, illetve a velük egy háztartásban élők tulajdonában lévő cégeket, szervezeteket kizárja a közbeszerzésből. Az indoklás szerint a polgármesterek esetében a korlátozás az általuk vezetett település, illetve megye tekintetében érvényes. Ha a tiltást kiterjesztenék területi meghatározás nélkül, azzal sérülne az Alkotmányban lefektetett vállalkozáshoz való jog. Arra is kitértek, hogy egy esetlegesen Kész népszavazási kérdése után születő jogszabály mindazokat hátrányosan érintené, akik ilyen szervezetekben, cégekben akár csak egyetlen részvénnyel érintettek.
A népszavazásról szóló törvény kimondja, hogy a népszavazási kérdéseknek egyértelműnek kell lenniük. Kész kérdése több ponton sem egyértelmű. Nem tisztázza például egyértelműen, hogy minden olyan szervezetet kizárna-e a közbeszerzésekből, amelyekben polgármester bármilyen távoli hozzátartozója akár csak minimális részesedéssel is bír, illetve azt sem tisztázza, hogy a kizárás az érintett gazdasági társaságok valamennyi tagjára vonatkozna-e.
A bruttó, nettó fogalom mindössze itt jelenik meg a határozatban: „A bruttó érték a közbeszerzési eljárások tekintetében nem értelmezhető fogalom, így a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy egy eredményes országos népszavazás esetén milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne köteles”. A fenti mondat pedig olyan messze van attól, mint amivel Kész közleményében a Kúriát vádolja, mint Makó Jeruzsálemtől.
