Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa a második Eötvös Károly Jogásznapon tartott előadást a Veszprémi Törvényszéken péntek délelőtt.
A politikus 40 perces beszédében felvázolta az Európai Unió és elődjeinek alapításának kezdeteit, aminek mindig is egyik sarokköve volt az integráció. Az Európai Unió elvileg azért jött létre, hogy a politikát lehetőség szerint kiküszöböljék a kontinens életéből, szorítsák azt a perifériára, és azokon a területeken előrehaladva, melyek nem a politika feladata, önszabályozva, kikényszerítő eszközök nélkül jusson előre.
A terv az volt, hogy szakemberek, jogászok és közgazdászok fogják majd előre vinni a szervezet működését, ám az elmúlt időszak eseményei - az euróválság és a migránsválság - bizonyítják azt, hogy jelentősen átpolitizálódott az Európai Unió, és mára eljutott arra a pontra, amikor meg kell hoznia azt a nehéz döntést, hogy a nemzetállamiság vagy az európai államiság irányába haladjon tovább? „Kérdés az is, hogy van-e elég kapacitása erre?”
A történelmi áttekintés során Navracsics beszélt arról, hogy nem először fordult elő az EU történetében, hogy a "politikai logikát nem lehet megkerülni". Erre jó példa volt az "üres székek politikája" 1966-67-ben, amikor Franciaország nem küldte el delegáltját a tanácsülésre, ezzel megakadályozva a közös mezőgazdasági politika megalkotását. Megjegyezte: 1979 óta egyre alacsonyabb a részvételi arány az uniós választásokon, ami felveti a kérdést, hogy legitim módon képviselik-e a választóikat az uniós képviselők.
Euróválság
Az euró válságról beszélve Navracsics elmondta, hogy a nemzeti szuverenitást legjobban az ország fizetőeszköze jelképezi. A közös pénznem 2000-es bevezetését sokan üdvözölték, ám itt is ellentmondások tapasztalhatók: az eurót úgy vezették be, hogy közben az ezt garantáló intézményrendszer nemzeti szinten maradt a tagországok között.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az unió tagországai közt egyetlen ország van, amely első perctől kezdve nem felel meg az eurózóna követelményeinek, és minimálisan sem tartja be a rá vonatkozó kötelezettségeket: Az a Görögország, amely évek óta tudatosan megszegi a magára vállalt uniós szabályokat. „Ez az euróválság első olyan lépése, amely komoly politikai léket ütött a közbizalmon."
Migránsválság
A politikai jogkövetés iránti bizalmat súlyosbította a migránsválság, amely az európai unió döntés hozatalában két szempontból eredményezett új helyzetet: elsőként fordult elő az unió fennállása óta, hogy minősített többséggel vittek át egy olyan döntést –kvótarendszer bevezetését-, amely a tagállamok szuverenitását érinti, másrészt egyedülálló az a jelenség is, hogy erre válaszként két tagország - Magyarország és Szlovákia - azonnal az Európai Bírósághoz fordult.
