Emlékeztettek: az első jogilag kötelező érvényű, globális klímamegállapodást 195 ország fogadta el tavaly decemberben.
A meghatározó gazdaságok közül az EU elsőként tett kötelezettségvállalásokat, bízva abban, hogy a ratifikációt követően a megállapodás késedelem nélkül hatályba léphet. Az aláírási ceremónián Maros Sefcovic, a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, valamint Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos képviselik az Európai Bizottságot.
Az uniós testület decemberben azt közölte: a párizsi egyezmény ambiciózus és kiegyensúlyozott dokumentum, amely a 21. század első jelentős multilaterális megállapodása, globális cselekvési tervet hoz létre, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius fok alatt tartásával elkerülhető legyen az éghajlat veszélyes mértékű megváltozása.
A nemzetközi közösség évek óta dolgozott egy globális éghajlat-politikai megállapodás létrehozásán, ennek a munkának az eredménye a párizsi megegyezés. Miután a kiotói jegyzőkönyvet viszonylag kevés állam ratifikálta, és a 2009-es koppenhágai klímacsúcson nem jött létre megállapodás, az EU az utóbbi években azon fejlett és fejlődő országok szövetségének kiépítésén dolgozott, amely hozzájárult a párizsi konferencia sikerességéhez. A párizsi megállapodás egyértelműen jelzi a befektetőknek, a vállalkozásoknak és a politikai döntéshozóknak, hogy az átállás a tiszta energiákra követendő cél, és az erőforrás-felhasználásban fokozatosan el kell fordulni a szennyező fosszilis tüzelőanyagoktól - magyarázta a bizottság a párizsi egyezmény létrejöttekor.
