Pilter Adorján, a fővárosi Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium matematika tanára szerint átlagos nehézségű volt a matematika érettségi első feladatlapja. A harmadik és a hatodik egyenletszámítási feladatot emelte ki, ami nehézségben kicsit kilógott középszinten a többi közül, így több időt is igényelt a vizsgázóktól. Meglátása szerint nem volt olyan feladat, ami a diákok többségét váratlanul érhette volna.
A második feladatlapot Pilter is némileg nehezebbnek találta, de ennek első három feladata nem kellett, hogy nagy kihívást jelentsen a diákok számára. Bár innen a 14. feladat c) része már gondot jelenthetett, de mindössze három pontot bukhatott el az, aki nem tudta kiszámítani a kérdésese trapézon belül a szögek köríveit. A 15. feladat, ahol kamatos kamat számítására is figyelni kellett összetettebb gondolkodást igényelt.
Pilter úgy látja, hogy évek óta megfigyelhető, hogy a második feladatlap utolsó három feladata fokozatosan nehezebb a többihez képest, ezek közül kell a diákoknak kettőt választaniuk. Úgy véli, hogy a 17. feladat a koordináta-rendszer miatt egy mumus lehet a diákoknak, így a legtöbben ezt hagyhatták ki. A 16. feladatban az a) trükkös lehetett, de nagy segítség volt a b) visszautalt erre a jellegre, azaz aki észrevétlenül mégis rontott, az így korrigálhatott.
A 18. feladat választása azért is lehetett szerencsés, mert a térgeometria még frissebb lehet a végzősöknek, ráadásul az első kérdése önmagában 6 pontot ért, ezt könnyebben begyűjthették a diákok.
Mit szóltak a diákok?
Megoldhatónak, a középszintű tételsor első részét kifejezetten könnyűnek találták a kedden matematikából érettségiző diákok - derült ki az MTI által megkérdezett középiskolai tanárok nyilatkozataiból.
A bátonyterenyei Nógrád Megyei Váci Mihály Gimnázium igazgatója, Tóth Lászlóné elmondta: az első feladatlapot kicsit könnyebbnek értékelték, a másodikat nehezebbnek látták a diákok.
Az idő elég volt a vizsgakérdések megválaszolására, a diákok bizakodnak - fogalmazott az igazgató.
A pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai szerint összességében "jól megírható, nem túl nehéz" feladatokat kaptak a tanulók a középszintű matematika érettségi írásbelijén.
Bereczkiné Székely Erzsébet, a gimnázium matematika-munkaközösségének vezetője elmondta, hogy az első részben többnyire egyszerű, "akár általános iskolás tudással is megoldható" feladatok szerepeltek, néhány kérdés azonban gondolkodásra késztette a tanulókat. A diákok szövegértésén az írásbeli második részében is sok múlt, ugyanis volt olyan tétel, amit többféleképpen is lehetett jól teljesíteni - tette hozzá.
Az első feladatlap nem hivatalos megoldása ITT, a második feladatlap nem hivatalos megoldása ITT található.
Elég optimista volt a diákok többsége a mai matekérettségivel kapcsolatban, és már-már a tegnapi magyarhoz hasonlították, de aztán kikerültek a nem hivatalos megoldások, és megszaporodtak a negatív kommentek.
Az eduline.hu diákokat kérdezett arról, hogyan értékelték a feladatokat.
Kamilla szerint nagyon egyszerű volt, főleg az első rész ment könnyen. A második részből az egyenlet/egyenlőtlenség is egyszerű volt a gazdasági szakra készülő gimnazista számára.
A Radnóti gimnáziumban érettségiző Felix matematika fakultációra járt, ennek ellenére "melósnak" jellemezte az érettségit. Úgy látta, hogy az első feladatlapon volt néhány meglepően könnyű feladat, a másodikkal összesítve viszont az a véleménye, hogy sok egyenletet kellett megoldani, ami ha nem is feltétlen nehéz, de időigényes és több lépésből áll, azaz lehet pontokat veszíteni.
Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint matematikából középszinten 1232 helyszínen 73 629 vizsgázó, emelt szinten 88 helyszínen 3774 vizsgázó tett érettségit. Ebből a vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, német, spanyol és szerb nyelven is volt vizsgázó.
fotók: nol.hu, eduline.hu
