Lőrinc László szerdán az MTI-nek úgy értékelte a tételeket, hogy alkalmasak voltak annak megállapítására, a diákok közül ki az, aki felkészültebb, és ki az, aki kevésbé.
Voltak feladatok, amelyek nehézséget okozhattak a vizsgázóknak. Példaként említette az ipari forradalomra vonatkozó feladatot, és kiemelte: a kapcsolódó kérdés az volt, mi az első és mi a második ipari forradalom. Az első ipari forradalomnak ugyanakkor két szakasza volt, ez esetleg zavart okozhatott - közölte.
Jelezte, sokan panaszkodtak a jelenkori világszegénység változásait érintő feladatra. Ez szerinte szintén jó felvetés volt, a jól gondolkodó, grafikont okosan értelmező diákok meg tudták oldani. Azoknak lehetett nehéz, akik megijedtek, hogy "a saját agyukat kell használni". Ismeretként annyit kellett hozzá tudni, hogy a világ népessége gyarapszik - tette hozzá. A szervezet alelnöke úgy látja, hogy a felfedezésekre, iszlám vallásra vonatozó feladatoknál, ha valaki bizonytalan is volt, a jó megoldást ki tudta "sakkozni".
Az esszéknél - ahogy korábban - most sem volt az ókort érintő feladat, a középkorból pedig egy volt, erre nagyjából számítani lehetett. Szokatlannak nevezte ugyanakkor azt, hogy meg lehetett írni úgy az érettségit, hogy a kisesszé témája a Rákosi-kor volt, míg a nagyesszéé Sztálin kora. Az is okozhatott gondot, hogy az egyes esszéknél a megadott forrást a kérdés csak egy partikuláris részének megválaszolására lehetett használni - mondta Lőrinc László, aki példaként hozta fel, hogy a felvilágosodás államszervezetével kapcsolatban a szabadságjogokról szóló passzus szerepelt az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából, míg maga a téma másról szólt.