Május 10-én, kedden nyitották meg a „KORCSMÁROS PÁL 100” című tárlatot. A művész képregényes formában elevenített meg a magyar irodalom klasszikusát, az Egri csillagok című történelmi regényt.
Felföldi Gábor közművelődési titkár köszöntőjében a képregényrajzoló munkásságát méltatta, akinek egyébként már több anyagából rendeztek kiállítást az egyetem falai között.
Korcsmáros Pál történelmi képregénye bír azzal a sajátossággal, hogy nosztalgiázni hívja az idősebb korosztályt és formájának köszönhetően közelebb hozza Magyarország históriáját a fiatalokhoz.
1945 után kezdtek megjelenni az újságrajzok. Az ötvenes évektől lendületet kapott ez a speciális műfaj, amelynek kiemelkedő alakja volt Korcsmáros Pál. Zórád Ernővel, a képregénykészítés másik nagy alakjával közösen rengeteget tettek azért, hogy ez a kevésbé ismert – olykor lenézett – műfaj befogadásra és elismerésre találjon országunkban. A közművelődési titkár érdekességként azt is megosztotta a közösséggel, hogy egy olyan zseniális művészről van szó, aki soha nem járt művészeti iskolába, hanem autodidakta módon érzett rá a képregény alkotásra.
A kiállítást Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója nyitotta meg, aki az Egri Csillagok jelentőségéről beszélt. A mű keletkezése óta rengeteg adaptáció látott napvilágot, szinte a mai napig jelennek meg feldolgozások a technológiai fejlődéshez igazodva. Bár a mai generáció örökül kapta a szabadságot, szinte mindegy magyarnak van élménye a történelmi művel kapcsolatban.
Ha közelebbről megnézzük Korcsmáros Pál munkáit, világossá válik, micsoda türelmet, kitartást, precizitást, térlátást és művészettörténeti háttérismereteket igényel egy-egy képregény elkészítése. A kultikus Rejtő-képregények életre hívója napi 20 órát is dolgozott, életében pedig körülbelül 30.000 képkockát rajzolt meg.
Jelenleg a grafikus unokája, Korcsmáros Gábor vezeti a Képes Kiadót, amely Korcsmáros munkáinak felújításával és újrakiadásával foglalkozik.
A kiállítás megnyitóján Tari István, a Csermák Antal Zeneiskola trombitatanára, továbbá Battyányi-Nagy Annamária és Marosvölgyi Gergely, az Egyetemi Versmondó Műhely tagjai is közreműködtek, hogy a megnyitót élvezetesebbé tegyék, valamint hogy meghozzák a résztvevők kedvét a nagy mű újraolvasására.