A május 20-án tartott II. Állatvédelmi Kerekasztal ülésén Vona Gábor, a Jobbik elnöke hangsúlyozta, hogy az állatvédelem olyan pártpolitikán felül álló kérdés, melyben a magyar politika akár példát is mutathatna. Kepli Lajos elmondta, a Jobbik nem kívánja kisajátítani ezt a témát, így a következő – nyárra tervezett - ülésre szeretnék a többi párt képviselőit is meghívni.
Kepli Lajos
Számolni kell az állatvédők erejével, hiszen rendkívül erős civil hálót alkotnak, Magyarország egyik legerősebb és legjobban szervezett civil közösségét alkotják.
Az állatvédők az állatkínzással kapcsolatos törvényi szabályozást, illetve a veszélyes kutyafajták tartásának szabályozását tekintik az elsődleges prioritásnak. Egyed Zsolt képviselő szorgalmazta is a BTK szigorítását, mely lehetővé tette volna, hogy a súlyos állatkínzókat 5-10 éves börtönbüntetéssel sújtsák, az ilyen cselekmények elkövetői pedig eltilthatók legyenek az állattartástól. A javaslatokat a kormánypárti többség már a bizottsági szakaszban tartózkodással utasította el. A politikus szerint azonban feltételezhető, hogy a javaslatokat később fideszes indítványként benyújtják majd a kormánypárti politikusok, aminek ő is örülne, mert a Jobbik nem pártpolitikai kérdésnek tekinti az állatvédelmet.
Vona Gábor
Különösen az ország szegényebb régióiban jellemző, hogy harci kutyákat tartanak méltatlan körülmények között. Ez nem csupán állatkínzás, hanem a társadalmi biztonság veszélyeztetése is.
A kerekasztalon a Jobbik azt az ígéretet tette, hogy a javaslataikat a törvényhozás elé beviszi, illetve a következő ülésre várja a kormánypártok képviselői mellett azon országos intézmények, hatóságoknak vezetőit is, akik a probléma kezelésében kulcsszereppel bírnak. A Jobbik politikusai egyetértenek abban, hogy Magyarország évtizedekkel le van maradva a nyugati országokhoz képest.
Egyed Zsolt (Fotó: hir24.hu)
A párt szerint Magyarországon is meg kell találni a forrást arra, hogy létrejöjjön egy országos ivartalanítási akció, melyet az államnak és az önkormányzatoknak is támogatni kéne anyagilag, hiszen hosszú távon költségcsökkentést jelent, a kóbor állatok száma pedig a nullához közelítene.
A kerekasztal döntést hozott arról is, hogy a következő ülésre meghívják a Nébih, az ORFK, az ügyészség és a bíróság képviselőjét is. Mivel az állatkínzások jelentős része a települések szegregátumaiban történik, fontos, hogy bizonyos településekről kisebbségi képviselők is részt vegyenek a kerekasztal tanácskozásán.
