A társelnök a központi költségvetés elfogadása kapcsán kijelentette: ez minden évben olyan pillanat a közéletben, amikor a politika megmutatja igazi arcát. Kijelentette, hogy az LMP elégedetlen azzal, ahogyan a kormány a közpénzek elosztásáról döntött, a zöldpárt másként sáfárkodott volna az adóforintokkal.
Ha az LMP Megújuló Magyarország programja mentén dolgoznák ki a költségvetést, akkor az ország „nem egy lépést tehetne előre, hanem szintet ugrana”.
Ezzel szemben Szél szerint ma csak egy szűk kör léphet előre. A társelnök a problémák közt említette, hogy a rendszerváltáskor megszűnt munkahelyeket évtizedek óta nem tudták pótolni a kormányok. Ma is a közfoglalkoztatással próbálkozik a kabinet – hatszorosára emelkedett az erre szánt összeg, miközben a munkaerőpiacra fordított forrás harmadára csökkent, ezzel pedig függőségi helyzetbe került az ország. „Aki tisztességesen nyolc órában dolgozik, az nem lehetne szegény – ehhez képest ma a munkavállalók fele a létminimum alatt keres” – jelentette ki.
Szél Bernadett kijelentette: az LMP a költségvetési források 20 százalékát az oktatásra fordítaná; rendeznék az egészségügyi dolgozók fizetését részben béremeléssel, részben a progresszív adórendszeren belüli kedvezményekkel; 400 ezer új munkahelyet teremtenének zöldenergia-beruházásokkal, szigetelési programmal, helyi gazdaságélénkítéssel. Erősíteni kell az ország belső tőkeképző képességét.
Gerstmár Ferenc, a párt önkormányzati szakpolitikusa szerint az önkormányzatokra szánt összeg tovább csökkent a központi költségvetésben, ami végső soron az önkormányzati rendszer teljes felszámolásához vezet. Úgy véli, hogy a Modern Városok Program nem koncepción alapuló politika, hanem kampánykörút. Az önkormányzatok támogatásairól egyedi döntések születnek, ami felveti annak veszélyét, hogy a normatívák helyett a lobbierő válik fontossá. Gerstmár hozzátette: a központosítás szemmel láthatóan nem vált be, ezért az LMP helyreállítaná az önkormányzatok szuverenitását.
