A megemlékezés-sorozat a Holokauszt-emlékműnél vette kezdetét, ahol Máthé Éva, a Veszprémi Zsidó hitközség vezetőségi tagja köszöntötte az egybegyűlteket.
A hely, ahol ma az emlékmű áll, az 1700-as évek végétől az egykori izraelita udvar része volt. A bérleti szerződés kimondta, hogy a közösség addig használhatja a helyet, amíg az ég a földre nem szakad. 1944-ben pedig az ég a földre szakadt – mondta Máthé Éva.
„Elhurcolt honfitársainkra emlékezve nehéz szavakat találni az átélt borzalmakra, mégis újra és újra meg kell kísérelnünk elmondani az elmondhatatlant, ugyanis minden elhallgatás és elkendőzése a múltnak csak növeli a holokauszt tragédiáját.” – kezdte ünnepi beszédét Porga Gyula polgármester.
"Beszélnünk kell a tragédiáról, vállalnunk kell a szomorú prófétaságot, hogy ne történhessen meg újra az a borzalom, amelynek el kell gondolkodtatnia minden józan embert. Közös felelősségünk, hogy a megemlékezés lángja örökké lobogjon, fénye pedig betöltse szívünket a harag és a gyűlölet sötétjével szemben."
Mi nem csak magyarként, hanem emberként is testvérei vagyunk egymásnak.
A polgármester beszédét követően elhelyezték az emlékezés köveit és koszorúit az emlékműnél.
A rendezvénysorozat folytatásaként 11 órakor koszorút helyeztek el a Budapest úti gettónál elhelyezett emléktáblánál, ahol Isó Zoltán evangélikus lelkész mondott beszédet. Ezt követően a Komakút téri gettónál elhelyezett emléktáblához vonultak az emlékezők, ahol Niederhoffer Zoltán református lelkész beszéde hangzott el.
Az ünnepi sorozat gyászistentisztelettel zárult a zsidó temetőben. A misét dr. Verő Tamás főrabbi vezette, közreműködött Biczó Tamás főkántor, Nagy Károly apát kanonok beszédét Felker Zsolt káplán olvasta fel.