Az előzetes napirendi javaslat alapján az ülés reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd azt követően azonnal véget is ér, hiszen a kormánypártok tájékoztatása alapján az ülésteremben nem jelenik majd meg a képviselők több mint fele, így az ülésvezető elnöknek be kell rekesztenie az ülést.
A Fidesz-KDNP képviselőinek távolmaradása miatt ugyanez játszódott le júliusban, amikor Szabó Tímea, a PM társelnöke, független országgyűlési képviselőként javasolta a városligeti beruházást lehetővé tevő Liget-törvény megsemmisítését.
Ezúttal a Jobbik kezdeményezte a rendkívüli ülést, amit az MSZP és az LMP is támogatott. Az ellenzéki párt azért javasolta a választási eljárási törvény módosítását, hogy minden külföldön élő magyar szavazhasson levélben már az októberi kvótareferendumtól kezdve, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e állandó magyarországi lakhellyel, vagy sem.
A Jobbik indoklásában igazságtalannak nevezte a jelenlegi szabályokat, mivel a Nyugat-Európában dolgozó magyaroknak sokszor több száz kilométert kell utazniuk a helyi külképviseletekre voksuk leadásához, a levélben szavazás lehetőségére pedig csak akkor lennének jogosultak, ha megszüntetnék magyarországi lakcímüket, amit az ellenzéki párt szerint jobb lenne elkerülni.
A kormánypártok ugyanakkor politikailag aggályosnak nevezték, hogy az ellenzék egy már kitűzött népszavazás szabályain változtatna. Az ellenzék valójában csak el akarja lehetetleníteni a kvótareferendumot - mondta korábban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki hozzátette azt is, hogy a választási eljárási törvény kiállta az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság próbáját, emellett a Velencei Bizottság ajánlásait is tartalmazza.
