Elődeink sokat élcelődtek az „időjárás-csinálókon”, hiszen kisebb-nagyobb tévedéseik olykor kabaréba illettek. Ám ma már ez a múlté: korszerű eszközök állnak a szép tudomány (és mesterség) rendelkezésére. Nem lennénk korrektek, ha nem szögeznénk le az elején: egészen mást jelent az előrejelzés és a megfigyelés-mérés (és ezáltal tompítani tudjuk a fentebb írt sor „élét” is).
A sokak számára csak titkokat jelentő „Szikla” tetején ezúttal nemcsak egyenruhások, hanem civilek is megjelentek. A város képviseletében Czaun János alpolgármester, illetve a sajtó munkatársai. A „vendéglátó” tisztét ezúttal Szücs Pál ezredes, a Magyar Honvédség 54. Légtérellenőrző ezred parancsnoka látta el.
A bevezetőben Kovács Győző meteorológus lenyűgöző előadását hallhattuk a mögöttünk álló évszázadok megfigyeléseiről, érdekességeiről. A hallgatóságnak módjában állt összevetni a 2009. április 8-i adatokat például az 1860-assal.
A megyeszékhelyen éppen jövőre lesz a bicentenáriuma az időjárási megfigyeléseknek: 1860-ban egy Németh Ferenc nevű evangélikus lelkész mért először adatokat, s továbbította azokat a birodalom bécsi központjába. Követői mind elhivatott, nagy tudású emberek voltak, akik számos, ma is használható, sokszor érdekes feljegyzést hagytak az utókorra. 1909-ben például egymás után kétszer is kiöntött a Séd, áprilisban szél által is szított tűz pusztított a várban stb.
Az elmúlt időkben több helyütt is (pl. almádi úti villanytelep, NEVIKI, Szabadságpuszta, Rátót stb.) működött mérőállomás, még a szentkirályszabadjai repülőtéren is. Több amatőr is csatlakozott a mérésekhez, így pl. dr. Varga Zoltán, aki életének kilencedik ikszében is dolgozott.
A katonai területen felállított mérőantenna (és annak eszközei) a város tulajdona. Jelenleg hőmérsékletet, páratartalmat, szélirányt, szélsebességet, csapadék-mennyiséget, légnyomást stb. mér. Öröm volt hallani, hogy olyan hazai eszközről van szó, amely külföldön is megállja a helyét (a műszerek „kalibráltak”, hitelesek, pontosak, ám parányi érdekességként érdemes megjegyezni, hogy pl. a csapadék mérésére szolgáló eszköz mellett ott van a hagyományos kézi eszköz is). Szenzorai a legszélsőségesebb körülmények között (jég, hó) mérnek. Az adatgyűjtés már a föld, pontosabban a szikla alatt folyik, itt van a központi szervergép is, melynek adatai mindenki számára elérhetőek a idojaras.veszprem.hu oldalon. Egy volt veszprémi diák ajándékaként egy kamera is felkerült a karcsú oszlopra. Képei ötpercenként frissülnek, s az egyik legszebb veszprémi panorámát prezentálják.
A meteorológiai állomást a jövőben kiegészítik levegőkörnyezeti vizsgáló szenzorokkal is (pl. ózonkoncentráció).
Czaun János, Veszprém alpolgármestere elmondta, hogy a város vezetése a 2007-es „leltár” készítésekor döntött úgy, hogy nem fizeti az évi 1,5 millió forintot az Országos Meteorológiai Szolgálatnak, hanem ezt a feladatot maga látja el.
Az alpolgármester köszönetet mondott Szücs Pál ezredesnek, aki segítette, hogy a mérőeszközök katonai területen szolgálhassák a várost. Hangsúlyozta, hogy a történelem az évszázadok során bizonyította: nem élhet egymás nélkül a város és a honvédség. És ennek a kapcsolatnak békében is felértékelődik a szerepe.
Az ezredes elmondta, hogy örömmel teljesítették a város kérését, már csak azért is, mert a külföldön szolgálatot teljesítők közül többen is „így tudnak hazanézni”.
A meteorológiai állomás birtokba vételével ismét egy új, korszerű szolgáltatással lett gazdagabb a megyeszékhely.
