Minket, veszprémieket Márton Áron gyulafehérvári püspök életútja nagyban emlékeztethet Mindszenty József veszprémi püspökére – jelezte megnyitó beszédében dr. Márfi Gyula veszprémi érsek, aki szerint Mártonban az igazi katolikus szellemiség testesült meg, felemelte a hangját az üldözött zsidókért, a Romániában elnyomott katolikusokért és a teljes kereszténységért az elnyomó ateista rendszerrel szemben. Az egykori püspök modern elveket vallott a gyereknevelésben is: erősíteni kell az akaratukat, nemesíteni az érzelmi világukat, nem pedig egyoldalú, a természettudományokra építkező oktatásban részesíteni őket. De modern nézeteket vallott az államigazgatásban, az állam és vallás kapcsolatában is.
Az aktuálpolitikai helyzettel kapcsolatban kijelentette: a migránsveszélynek elsősorban nem a muszlimok az okozói, hanem azok az európaiak, akik legyengítették a földrész hitét, és ezzel létrehoztak egy szellemi-ideológiai vákuumot. Ez persze nem zárja ki azt, hogy „a muszlimoknak az iszlamizációs törekvéseivel szemben próbáljunk meg védekezni úgy, ahogy az tisztességes eszközökkel lehetséges.”
Márton Áron élete példakép – jelentette ki Porga Gyula polgármester. A pásztor nem hagyta el nyáját a nehéz időkben sem, hanem vele maradt az egyre szörnyűbb napokban is. Olyan korban élt, ami próbára tette az életeket és a jellemeket. A püspök nem adhatta vissza az elveszett erdélyi földeket közösségének, de „új szellemi hazába vezethette a bolyongó lelkeket, ahogy Mózes tette ezt annak idején népével”. A polgármester „a szellemi Magyarország első honfoglalójának” nevezte az egykori püspököt. Márton Áron azonban nemcsak a magyarság mellett állt ki, de minden üldözött mellett – így a holokauszt borzalmát elszenvedő zsidók mellett is –, nem szított indulatot, inkább a megbékélést hirdette. Hitét a kommunisták börtönének mélyén sem adta fel.
Márton Áron írásait megvizsgálva gyakran visszatérő fogalomként találkozhatunk a kötelességgel – hívta fel a figyelmet dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A püspök kötelességének tartotta, hogy a katolikus közösség mellett kiálljon, és Isten igéjét hirdesse akkor is, amikor a kereszténységnek az üldöztetés jutott osztályrészül. Sem a börtönévek kegyetlenségei, sem a házi őrizet zártsága nem tudta megrendíteni. „Márton Áron ma ide, Veszprémbe is hozott egy üzenetet, mégpedig azt, hogy ne féljünk felelősséget vállalni közösségünkért, álljunk ki keresztény és magyar gyökereinkért, és fogjunk össze közös ügyeink sikerre vitele érdekében!”
Az 1896-ban született püspök átélte a XX. század minden kegyetlenségét, és mindez idők alatt végig igaz ember maradt, sorsközösséget vállalt az üldözöttekkel – fogalmazott Gaal Gergely, a Márton Árom Emlékév bizottságának elnöke. A Veszprémben is megtekinthető szabadtéri kiállítás hét táblával mutatja be a vallási vezető életét.




