Akkor még nem is sejtettük, hogy milyen következményei lehetnek vállalásunknak. Összeállt egy maroknyi, lelkes csapat javarészt újságírókból, s az internetes világot kitűnően ismerő egyetemistákból. Mindenki hozott valamit: tapasztalatot, ötletet, felhasználható anyagokat, képeket. Be is mutatkoztunk, ahogy illik, aztán munkába fogtunk.
Az idő elképesztő gyorsasággal pergett, s az egy év holnap már mögöttünk lesz.
Ennyi idő után még fellengzősen hangzana, ha mérleget készítenénk, összefoglalnánk, csinos kis statisztikát készítenénk hatalmas diagramokkal. Annyit azonban el kell mondanunk, hogy csapatunkat a lelkesedés, az olvasók iránti tisztelet, a szakma iránti alázat vezérelte. Persze botlottunk is párszor (meg is kaptuk érte éber olvasóink megrovását), de igyekeztünk javítani.
Most, hogy betöltöttük első évünket, még mindig nem érezzük magunkat deltás nagyfiúnak: tudjuk, kell még tanulnunk, csiszolgatnunk ezen is, azon is (ezt bizonyítja megújult arculatunk is). Érezzük azonban, hogy képesek vagyunk megerősödni. Ehhez a bizalmat olvasóink, honlapunk veszprémi és távolabbi látogatóinak biztatása adja.
Mi tagadás: nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy „vigyázó” tekintetek kereszttüzében állunk. Ehhez pedig nem szabad sokáig a földön hagyni az elénk dobott kesztyűt.
Azt is tudjuk, hogy a hírpiacon nagyon kemény a harc, s a jelképes torta szeletei egyre kisebbek.
Rendületlenül bízunk abban, hogy olvasóink nem távolodnak el tőlünk, sőt: újabbakat kerítenek.
Végezetül egy kérésünk is van Tisztelt Olvasóinkhoz: kérjük, legyenek továbbra is hű látogatóink, mi pedig igyekszünk a vendégszeretetet napról napra hiteles, pontos, tisztességes hírekkel, tudósításokkal bizonyítani. És mert nagyon is nyitott világban írunk, szerkesztünk, fotózunk, hát ne riadjanak vissza a bírálattól sem.
Az egyéves vehir.hu ezúton köszöni meg látogatói türelmét, szeretetét, jogos és kevésbé jogos bírálatát, elvárásait.
A csapat nevében: Zatkalik András főszerkesztő