Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Április 12.: az űrhajózás napja

2009. április 12. 10:02
Április 12-e az űrhajózás napja. Mintegy fél évszázada ostromolja az ember a világűrt, melyet magyarok is megjártak már...

Éppen 48 évvel ezelőtt, 1961. április 12-én Szovjetunióban bocsátották Földkörüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. A "Vosztok 1" 108 perces földkörüli útja akkoriban hihetetlen szenzáció volt.

Azóta több mint háromszázan jártak a kozmoszban, köztük 1980. május 26-án a magyar Farkas Bertalan is ("űrturistaként" pedig Charles Simonyi kétszer is).
1961. április 12-én a kazahsztáni Bajkonurban helyi idő szerint az órák 9 óra 8 percet mutattak, amikor Jurij Alekszejevics Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén történelmi útjára indult. Összesen 108 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd 10 óra 55 perckor Szaratov környékén leszállt.

Gagarin, akinek elsőségét sokan kétségbe vonták

Utazása az egész világot ámulatba ejtette, mivel ő volt az első ember, ki kijutott a világűrbe, új korszakot nyitva ezzel az emberiség történetében. A történelmi repülését követően a 27 esztendős fiatalember valóságos világsztár lett. A Világegyetem polgára, ki örök időkre úgy vonult be a történelembe, mint orosz ember.
A 108 perces földkörüli út akkoriban hihetetlen szenzáció volt, az azóta eltelt negyvennégy év alatt viszont oly hatalmas mértékben fejlődött az űrtechnika, hogy ma egy többhónapos űrutazás sem rázza fel különösebben a világ közvéleményét.
Még eseményszámba ment, amikor 1963-ban az első szovjet űrhajósnő, Valentina Tyereskova felrepült, mit csak közel húsz év elteltével ismételtek meg.
Mára pedig olyan közvetlen kapcsolatunk lett a világűrrel, hogy szinte fel sem tűnik, hogy a televíziózáshoz, az időjárás-előrejelzéshez, a termésbecsléshez, a tengeren bajba jutott emberek felkutatásához a Föld körül keringő műholdak százait használjuk segítségül.
Gagarin repülésével a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az űrhajózás új katonai, technikai, gazdasági lehetőségeket kínál. Hozzá is láttak a kozmosz meghódításához. John Kennedy elnök 1962 májusában még azt is közhírré kiáltotta, hogy amerikai ember lesz az első, aki még az évtized vége előtt a Holdra teszi a lábát. Elhatározását megvalósítás követte, hiszen Neil Armstrong 1969. júliusában eljutott a Holdra.
Az első űrutazás után hét évvel, 1968. március 27-én Jurij Gagarin egy MIG-15 repülőgéppel végrehajtott rutinszerű gyakorlórepülés során lezuhant és életét veszítette. Egyes híresztelések szerint nem baleset áldozata lett. 34 éves volt. Feleségét, Valentinát és két lányát hagyta maga után. A világhíres űrrepülő pedig még ma is köztünk lehetne. Az elmúlt hónapban, március 9-én ünnepelte volna hetvenegyedik születésnapját. Emléke azonban nem halványult, hiszen első világűrbe tartó repülésének dátumán az űrhajózás napját ünnepeljük.
 

vehir.hu
további cikkek
Hollywood a Bakonyban: Oscar-díjas rendező forgatott Veszprém mellett kultúra Hollywood a Bakonyban: Oscar-díjas rendező forgatott Veszprém mellett Nem kell Budapestig menni, ha hollywoodi forgatási helyszínt keresünk. Veszprémtől alig néhány tíz kilométerre, Úrkúton is készültek jelenetek Barry Levinson The Survivor, magyarul Túlélő című filmjéhez. A Ben Foster főszereplésével készült dráma Harry Haft megrázó történetét dolgozza fel, aki Auschwitzot túlélve később profi ökölvívó lett. ma 11:09 A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.