A magyar tudomány ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta tartják, minden év november 3-án. Azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Veszprémben hétfőn tartották a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatának megnyitóját a VEAB székházban.
Mit is ünneplünk? Az akadémia megalapítását? Vagy a tudományt, vagy a magyar tudományt és műveit, azaz magunkat? - tette fel a kérdést megnyitóbeszédében Pósfai Mihály, a VEAB elnöke, aki Lovász László MTA-elnök múlt heti szavait idézve elmondta: az ünnep alkalom arra, hogy megmutassák új eredményeiket, és megvitassák a tudomány áldásos, és ellentmondásos társadalmi hatásait. Kiemelte, hogy a programsorozat nemcsak a tudományt művelőknek szól, hanem azoknak is, akik csak érdeklődnek az eredmények iránt.
Az Akadémia társadalmi szerepvállalását jelzi, hogy idén a központi programok között olyanok is szerepelnek, mint a víztudományt, az oktatás-nevelés aktuális kérdéseit, vagy épp az egészségügy hazai helyzetét taglaló rendezvények. Ezek mellett látványosabb, és a nagyközönségnek szóló rendezvényeket is tartunk - mondta.
A VEAB is kiveszi a részét az ünneplésből: a múlt pénteken nyelvtudományi konferenciát tartottak a székházban, szerdán Gandhiról tartanak előadást, csütörtökön pedig a Pannon Egyetemmel lesz közös doktoravatás. Pénteken orvostudományi előadást szerveznek, szombaton pedig a szociológiai munkabizottság tart konferenciát. Jövő szerdán energiatakarékos mobilitásról lehet előadást hallgatni, jövő pénteken a fiatal kémikusok konferenciája következik.
Pósfai Mihály hangsúlyozta: vannak még olyan tudományos eredmények a régióban, amelyeket érdemes megmutatni. „Az elmúlt évek nem kényeztettek el minket, a kutatáshoz szükséges forrásokért folyó küzdelem miatt. Az állandó változásokhoz való alkalmazkodás sem kedvez a fiatal tehetségek megtartásának, sem a kutatóknak”- mondta.
Úgy látja, most azonban feltűnt néhány reménysugár a Pálinkás József vezette Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak köszönhetően, amit az Akadémia egyik legnagyobb martonvásári beruházása és az űrkutatás koncentráltabb támogatása is fémjelez. Az utóbbi időben az uniós pályázati források elnyerése és elosztása is a tudományos kutatás érdekeit jobban figyelembe vételével történik. Ebben az évben a VEAB régiói mintegy 12 milliárd forint uniós pénzt nyertek el - emelte ki az elnök.
Az év kutatói
A tudomány ünnepének egyik veszprémi csúcseseménye a VEAB által odaítélt év kutatója díjak átadása, és a díjazottak előadása volt hétfőn.
Idén hárman kaphatták meg az elismerést: a matematika és természettudomány kategóriában Kuczmann Miklós, az élettudományban Pál Magda, a társadalomtudományban pedig Csernicskó István.
Kuczmann Miklós villamosmérnökként szerzett diplomát 2000-ben BME-n, majd ugyanitt PhD fokozatot 2005-ben. 2011-ben habilitált, 2015-től pedig az MTA doktora. Jelenleg a Szécheznyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, Automatilzálási Tanszék vezetőke, illetve a kar dékánja. Kutatási témája a végeselem-módszer villamosmérnöki alkalmazásai, numerikus módszerek, párhuzamos számítások, szabályozástechnika, valamint irányításelmélet.
Pál Magda molekuláris biológusként végzett 2001-ben Debrecenben, majd az ELTE-n PhD fokozatot szerzett 2009-ben. Munkáját Martonvásáron, az Agrártudományi Központ Mezőgazdasági Intézetében végezte, jelenleg tudományos főmunkatárs. Kutatómunkáját a növényi stresszélettan területén végzi gabonafélékben.
Csernicskó István 1995-ben az Ungvári Állami Egyetemen diplomázott. PhD fokozatát 2001-ben az ELTE-n szerezte, majd ugyanitt habilitált 2012-ben. Jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főiskolai tanára, illetve a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet Neveléstudományi Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense. Kutatásait szociolingivsztika, kárpátaljai magyarok kétnyelvűsége, valamint a nyelvi jogok területén végzi.