2016-ban jelentős változások történtek az oktatásban, így a szakképzésben is…
Így van, módosult a szakképzési és a köznevelési törvény is. Ennek köszönhetően megszűnt a szakképzés úgynevezett zsákutca-jellege. A nebulók díjmentesen szerezhetik meg az első- és a másodszakmájukat, a felnőttoktatási korhatár pedig kitolódott. Új oktatási formák jelentek meg: az eddigi szakközépiskolákból szakgimnáziumok lettek. A szakgimnáziumok tanulói 4 év után érettségit és szakmát is kapnak, ha még egy évig tanulnak, akkor pedig a technikusi végzettséget is megszerezhetik. Természetesen ezután is lehetőségük van továbbtanulni. Az új törvényeknek köszönhetően a diákok olyan képesítést szereznek, amellyel helyt tudnak állni a munkaerőpiacon. A szakiskolák pedig szakközépiskolákká váltak. Itt 3 évig szakmát tanulnak a tanulók, további két évig pedig az érettségire készülnek. Érettségit követően szintén lehetőségük van felsőoktatási intézménybe jelentkezni.
A végzett diákok hány százaléka tanul tovább?
Nagyjából a fele. Úgy gondolom, szilárd alapokat kapnak hozzá. Főleg a szakgimnáziumban végzettekre jellemző. Népszerű célpont a Pannon Egyetem, a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Építészeti Szakgimnáziumából sokan a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatják tanulmányaikat, a Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumból pedig jellemzően a Budapesti Gazdasági Egyetemre jelentkeznek.
Említette, hogy megszűnt a szakképzés zsákutca-jellege. Mit jelent ez pontosan?
A szülő annak örült, ha a gyerek kitanult egy szakmát, minél hamarabb munkába állt és nyugdíjba vonulásáig ugyanazt a foglalkozást űzte. Ez ma már kezd kikopni a köztudatból és többé nem néznek furcsán valakire, aki 40 évesen valami újjal kezd foglalkozni, vagy visszaül az iskolapadba. Gyereknek és felnőttnek egyaránt megvan a lehetősége, hogy több szakmát is elsajátítson, munka mellett esti iskolában szerezzen képesítést. Gyakorlatilag élethosszig lehet fejlődni és tanulni. Erre ugyancsak nagy igény mutatkozik: 2015-ben 160 tanuló vett részt esti felnőttoktatásban, 2016 őszén ez a szám 952-re rúgott! A felnőttképzés is egyre népszerűbb, 2016-ban körülbelül 300 fő élt ezzel a lehetőséggel.
Ön szerint a sikerben szerepet játszik az is, hogy megváltozott a szakmunkásképzés megítélése?
Abszolút. A kormánynak is feltett szándéka, hogy visszaállítsa a kétkezi munka megbecsülését, a vállalatok is két kézzel kapnak a képzett szakember után.
Sikerült felkészíteni a diákokat és a szülőket? Zökkenőmentes volt a tanévkezdés?
Nem volt egyszerű dolgunk, hiszen új keletű változásokról van szó. Tapasztalataim szerint a szülők és a diákok gyakran nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, az általános iskolák pedig szintén nem rendelkeznek elég információval ahhoz, hogy megfelelően tájékoztassák a diákokat. Ezért folyamatosan tartunk előadásokat, tájékoztatókat elmegyünk a szülői értekezletekre, jelen vagyunk a pályaválasztási kiállításokon. Az áprilisban megrendezett Szakmák Éjszakája és a decemberi Európai Szakképzési Hét is az ismeretterjesztés jegyében telt.
A visszajelzések alapján az üzenet elérte a célközönséget?
Úgy gondolom, igen. A pályaválasztási kiállításon sokkal többen vettek részt, mint az előző években, és a Szakmák Éjszakája is sok érdeklődőt vonzott! Bízunk benne, hogy ez majd a jelentkezések számában is látszódni fog. A diákok feltehették kérdéseiket, a saját szemükkel láthatták, hogy néz ki egy CNC gép, megtudhatták, milyen lehetőségeik vannak. Emellett az iskolák kapuit is kitártuk, hiszen fontosnak tartjuk, hogy a leendő diákjaink lássák, milyen környezetben fogják tölteni az elkövetkezendő 3-5 évet. Az Európai Szakképzési Hét is nagy sikerrel zajlott, a gyárlátogatások és a beszámolók is sok érdeklődőt vonzottak.
Gondolom, nem csak a diákoknak, hanem Önöknek is nagy feladatot jelentett a változásokhoz való alkalmazkodás.
Így igaz. Hatalmas feladatot róttak ránk a módosítások, nagyon sok munkával és odafigyeléssel járt az átrendeződés. A munkatársak sok tájékoztatón vettek részt, a pedagógusokat is igyekeztük minél alaposabban felkészíteni. Emellett rengeteg dokumentumot kellett átdolgoznunk, eszközöket kellett beszereznünk, az új kerettanterv kidolgozása sem volt egyszerű feladat. Tennivaló tehát akadt bőven, de a folyamatos munkának köszönhetően a tanévkezdésre minden a helyére került.
Úgy gondolom, változások mindig lesznek, ezekkel lépést kell tudni tartani. Rengeteget pályázunk, jelenleg 3 KEHOP pályázatunk is elbírálás alatt van. Igyekszünk folyamatosan felújítani, fejleszteni az infrastruktúrát, energetikai területen például napelemek telepítésével, bővíteni és modernizálni az eszközeinket.
Egy éven belül megduplázódott a duális képzéshez csatlakozó vállalkozások száma, hiszen felismerték a benne rejlő lehetőségeket. Mit nyernek ezzel a tanulók?
Valós tapasztalatot, amely segítségével alkalmazkodni tudnak a munkaerőpiac kihívásaihoz. A centrum 60 veszprémi, vagy Veszprém környéki vállalattal áll kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a diákok látják, milyen lehetőségeik vannak, ez pedig megkönnyítheti számukra a szakmaválasztást. A legtöbb cég tanulószerződés keretében nem csak munkahelyet biztosít a fiataloknak, hanem munkaruhát, ösztöndíjat, tapasztalatot és lehetőséget a fejlődésre.
Mely szakmák vonzották a legtöbb és a legkevesebb diákot 2016-ban?
Sokan szeretnének számítógéppel dolgozni, a CAD-CAM informatikus szakma például rendkívül népszerű, gyenge- és erősáramú szerelőnek is sokan jelentkeznek. Továbbra is virágzik a vendéglátós képzés, csak hogy sokan itthon sajátítják el a szakma fortélyait, de külföldön kamatoztatják azt. Ezért fordulhat elő az, hogy bár országszerte telítve vannak a vendéglátós tanfolyamok, az egyetemi szakok és képzések, nyaranta mégis munkaerőhiány van a Balatonon.
Sajnos kevesen képzelik el a jövőjüket az építőiparban, pedig hiányszakmának minősül az ács, az asztalos, vagy a villanyszerelő munka is. Aki ezek bármelyikét tanulja, nem csak azonnal el tudna helyezkedni, hanem komoly ösztöndíjra is számíthatna.
Szó esett már két jelentős eseményről: a Szakmák Éjszakájáról és az Európai Szakképzési Hétről. Milyen fontos eredményeket, sikereket ragadna még ki a múlt esztendőből?
Mindenképpen büszke vagyok arra, hogy tanulóink az országos versenyeken is helytállnak. A 3 napos Szakma Sztár Fesztiválon például elhoztuk a 2016. évi Szakma Kiváló Tanulója Verseny első díját, a Gépész Országos Versenyt pedig mondhatni háziversennyé tettük, hiszen az első tíz helyből nyolcat az Ipari Szakközépiskola tanulói foglaltak el. Külön öröm, hogy nem csak szakmai, hanem országos sport- és művészeti vetélkedőkön is képviseltetjük magunkat – rendszerint szép eredménnyel! A Helikon Ünnepségen tanulónk elnyerte a Középiskolások művészeti versenyének különdíját.
Milyen célokat tűzött ki az új esztendőre?
Egy kicsit ellentmondásos helyzetben vagyunk, ugyanis 8 tagintézményünk jelenleg közel 4000 diákot számlál. Ez óriási növekedést jelent az előző évekhez képest. Ám a kilencedikesek száma már két éve csökken. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a nyolcadikosok száma 2016-ban megyénkben volt a legalacsonyabb. Bízom abban, hogy megáll a csökkenés és egyre több gyerek tartja majd vonzónak a Veszprémi Szakképzési Centrum valamely intézményét. Ehhez szeretnénk minden feltételt megteremteni: modernizálni az eszközparkot, az épületeket, tovább képezni a pedagógusainkat. Szeretnénk, ha a felnőttoktatás is olyan eredményesen működhetne, mint eddig. Az erre fenntartott épületünk lassan kezd szűkössé válni, így fontolóra kell vennünk egy új létesítmény építtetését is.
