Sok könyvbemutatón volt szerencsém részt venni, de a mai több szempontból is rendhagyó – kezdte beszédét Porga Gyula polgármester. – Egyrészt a meghívott vendégek teszik különlegessé az estét, másrészt pedig a tény, hogy a könyv megjelenése 2001-re datálható, a második kiadásra – az országos siker ellenére - mégis 2016-ig kellett várni. Porga Gyula hozzátette: a várostörténet iránt hobbiból érdeklődő olvasóként különösen kedves számára ez a könyv, mert mint mondja,
ez a mi történetünk.
A pontos történelmi adatok mellett az olvasó egyéni emberi sorsokba is bepillantást nyerhet, ez pedig nem csak történészek és kutatók, hanem az egész magyarság számára értékessé teszi a művet.
Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója köszöntőjében a könyv kiadását és fogadtatását elevenítette fel. Elmondta, elfogultan tekint a műre, hiszen mindkét kiadás a Művészetek Háza gondozásában jelenhetett meg, ő maga pedig még független grafikusként kapta a felkérést a könyv arculatának megtervezésére. Az ezer példányt nagyon gyorsan elkapkodták - emlékezett vissza az igazgató -, így hiánypótló és indokolt volt az újrakiadás.
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója egy részletet olvasott fel a műből, amely az akkor még Veszprémi Vegyipari Egyetem diákjainak felfegyverzéséről, illetve az egyetemi század megalakulásáról szólt.
Mészáros Gyula művéről dr. Kahler Frigyes nyugalmazott bíró, az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának tagja, Somfai Balázs nyugalmazott főlevéltáros, a kötet lektora, Nagy András, a Pannon Egyetem docense, az 1956-os forradalom kutatója és Szűts István Gergely levéltáros, az 1956-os forradalom kutatója beszélt.
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy ki miként került kapcsolatba először Mészáros Gyulával, vagy ahogy sokan emlegetik, Gyula bácsival.
Dr. Kahler Frigyes elsősorban Gyula bácsi történészethez való affinitását emelte ki. Szakmáját tekintve erdészmérnök volt, a történészetet autodidakta módon sajátította el, de a Történelmi Tényfeltáró Bizottság hamar felismerte tehetségét és minden lehetséges módon támogatta munkáját. – emlékszik vissza.
Somfai Balázs a szerző VEAB-hoz fűződő viszonyáról beszélt. A tudósok és kutatók között egyszer csak látképbe került egy erdészmérnök, aki először csak felszólalóként vett részt a VEAB ülésein, de kutatásban fáradhatatlan volt. A Veszprém Megyei Levéltár állandó látogatója volt, a levéltár pedig támogatásképp minden szolgáltatást ingyen bocsátott rendelkezésére.
Balról jobbra: Szűts István Gergely, Somfai Balázs és Kahler Frigyes
Szűts István Gergely személyesen már nem találkozhatott a szerzővel. Elárulta, amikor Veszprémbe érkezett, olvasmányt keresett, így talált rá Mészáros Gyula könyvére. A lábjegyzetek és források láttám hamar felismerte a mű jelentőségét.
Nagy András szintén nem ismerte személyesen a szerzőt, de több, mint 25 éve foglalkozik az 1956-os események kutatásával (így az ENSZ levéltárában őrzött 1956-os dokumentumok feltárásával), tehát kellő tapasztalattal jelentheti ki:
Mészáros Gyula egészen varázslatos módon vegyíti a történelmi szakszerűséget és a közvetlen, olvasmányos stílust.
Nagy András
Mészáros Gyula munkája korszakos jelentőségű, hiánypótló és a hatvan évvel ezelőtti események igényes, körültekintő feltárása. A megjelenés után – Mészáros Gyula 2015-ben bekövetkezett haláláig – a kötet hatalmas népszerűségre tett szert. A helytörténeti munkákon túlmutató, hatalmas dokumentációra alapozott kiadvány egyszerre ismertet meg a valóságos történésekkel, egyúttal forrásmunkává is vált. A könyv nem csupán eseménytörténeti mű, hanem a forradalom előéletét és utóhatásait is ismerteti, teljes horizontot vázol az események mögé. Ezért tartotta fontosnak az első kiadást vállaló Művészetek Háza, hogy pályázati forrásból ezt az alapművet másodszor is kiadja.
