Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

'Magyarországon nem Halloween van, hanem halottak napja' – biztos, hogy ennyire egyszerű a történet?

tegnap 23:57 // Forrás: Kép: pixabay
Ahogy közeledik október vége, minden évben előkerül ugyanaz a vita. Egyesek már a jelmezüket tervezik, tököt faragnak és halloweeni buliba készülnek, mások pedig felháborodva jegyzik meg, hogy Magyarországon nem Halloweent, hanem halottak napját ünnepeljük. Csakhogy a kettő nem ugyanaz, még csak nem is ugyanarra a napra esik. Ráadásul attól, hogy valaki szeret beöltözni október 31-én, még ugyanúgy tiszteletben tarthatja a november eleji megemlékezéseket. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

'Magyarországon nem Halloween van, hanem halottak napja!'

A ma ismert Halloween már nem ugyanaz, amit évszázadokkal ezelőttA ma ismert Halloween már nem ugyanaz, amit évszázadokkal ezelőtt

Biztos vagyok benne, hogy ezt a mondatot már mindenki hallotta legalább egyszer. Elég, ha október végén megjelenik néhány faragott tök, egy halloweeni rendezvény plakátja vagy egy jelmezes buli hirdetése, és a közösségi oldalakon szinte garantáltan megindul a vita. Én viszont sosem értettem igazán, miért kellene a kettő közül választani. Miért ne férhetne bele egy kis szórakozás, jelmezverseny vagy tökfaragás úgy, hogy közben a saját hagyományainkat is megőrizzük? Főleg úgy, hogy három különböző napról beszélünk, amelyeknek ugyan vannak történelmi kapcsolódási pontjaik, de egészen más szokások kötődnek hozzájuk.

Kezdjük az alapoknál, mikor van Halloween és mikor halottak napja?

Halloween minden évben október 31-én van. Ezt követi november 1-jén mindenszentek, majd november 2-án halottak napja.

Mindenszentek a keresztény, azon belül különösen a katolikus hagyományban az összes üdvözült ember ünnepe. Nemcsak azokra a szentekre emlékeznek ilyenkor, akiket név szerint ismerünk, hanem mindazokra, akik a keresztény hit szerint már eljutottak a mennyországba. November 2-án, halottak napján viszont az elhunytakról emlékezünk meg. A katolikus egyház ezen a napon imádkozik a meghalt hívekért, Magyarországon pedig az ünnep idővel a felekezeti kereteken túl is elterjedt. A két nap a mindennapi szokásainkban szorosan összekapcsolódott. Sokan már november 1-jén kimennek a temetőbe, virágot visznek, rendbe teszik a sírokat, és gyertyát gyújtanak szeretteik emlékére. Ez teljesen természetes, hiszen Magyarországon mindenszentek munkaszüneti nap, míg halottak napja nem az. Idén ráadásul Halloween szombatra, mindenszentek vasárnapra, halottak napja pedig hétfőre esik.

A Halloween nem is Amerikából származik

A Halloweenre sokan amerikai ünnepként tekintenek, ami a filmeket, a hatalmas jelmezes bulikat és az édességet gyűjtő gyerekeket elnézve érthető is. Csakhogy a története jóval régebbre nyúlik vissza. Gyökereit általában az ősi kelta Samhain ünnepéhez vezetik vissza, amely a nyári időszak végét és a tél kezdetét jelezte. Az egykori kelta közösségek számára ez fontos fordulópont volt az évben, amelyhez számos hiedelem és szokás kapcsolódott. Úgy tartották, hogy ilyenkor elvékonyodik a határ az élők és a holtak világa között, ezért a szellemek visszatérhetnek a földre. Máglyákat gyújtottak, és különböző öltözékekkel, álarcokkal próbálták távol tartani az ártó erőket. A későbbi évszázadokban ezek a hagyományok keresztény szokásokkal is keveredtek. Maga a Halloween elnevezés az angol All Hallows' Eve kifejezésből alakult ki, amely mindenszentek előestéjét jelenti.

A ma ismert Halloween természetesen már nem ugyanaz, amit évszázadokkal ezelőtt ünnepeltek. Az ír és skót bevándorlók Amerikába is magukkal vitték hagyományaikat, ahol azok idővel átalakultak. Így lett egyre népszerűbb a jelmezes ünneplés, a házról házra járó édességgyűjtés és a töklámpások készítése. Utóbbinál egyébként van egy érdekes részlet. Az írek eredetileg nem sütőtökből, hanem többek között takarmányrépából faragtak lámpásokat. Amerikában aztán a nagyobb és könnyebben faragható tök vált népszerűvé. Vagyis Halloween korántsem egy néhány évtizede kitalált amerikai hóbort, még ha a ma ismert, üzleti szempontból is jelentős változata nagyrészt az Egyesült Államokban alakult is ki.

Miért lenne baj, ha nálunk is meghonosodik?

Szerintem semmi rossz nincs abban, hogy a Halloween Magyarországon is egyre népszerűbb.

Ilyenkor a gyerekek tököt faragnak, az iskolákban és különböző közösségekben jelmezes programokat szerveznek, a szórakozóhelyeken beöltözős bulikat tartanak. Vannak, akik horrorfilmeket néznek, mások csak feldíszítik a lakást néhány pókhálóval és világító tökkel. Ezzel tulajdonképpen mi a probléma?

Egy jó hangulatú rendezvény összehozhatja a baráti társaságokat, családokat, a gyerekek pedig kifejezetten élvezhetik a készülődést. Veszprémben is bőven el tudok képzelni olyan őszi közösségi programokat, amelyekben a tökfaragás, a jelmezek vagy éppen egy tematikus buli kap főszerepet. Persze értem azt is, ha valakinek nem tetszik az egész. Nem mindenki rajong az ijesztő jelmezekért, a műanyag dekorációkért vagy azért, hogy a boltok már hetekkel korábban tele vannak halloweeni termékekkel. Nekem sem feltétlenül szimpatikus, amikor egy ünnepből kizárólag a vásárlásról szóló eseményt csinálnak. De attól, hogy valakinek nem tetszik, más még nyugodtan élvezheti. Azt pedig végképp nem gondolom, hogy egy külföldről átvett szokásnak csak azért ne lehetne helye nálunk, mert korábban nem volt része a magyar mindennapoknak.

A halottak napja ettől még ugyanolyan fontos marad

Talán ez az egész vita legfurcsább része. Mintha egy halloweeni buli automatikusan azt jelentené, hogy valaki már nem törődik az elhunyt szeretteivel. Pedig a kettő között semmiféle ellentmondást nem látok.

Október 31-én valaki elmehet egy jelmezes buliba, november 1-jén vagy 2-án pedig ugyanúgy felkeresheti a temetőt, gyertyát gyújthat, és megemlékezhet azokról, akik már nincsenek vele. A halottak napjához Magyarországon egészen más hangulat és hagyomány kapcsolódik. Csendesebb, személyesebb alkalom, amikor sokan a családjukkal együtt keresik fel hozzátartozóik sírját. Van, aki imádkozik, mások egyszerűen megállnak néhány percre, és felidéznek egy régi emléket. Ezeket a szokásokat én is fontosnak tartom. Sőt, jó lenne, ha a fiatalabb generációk is továbbvinnék őket.

De nem hiszem, hogy a hagyományaink megőrzéséhez feltétlenül el kellene utasítanunk valami újat.

Nyilván a temető nem jelmezes buli helyszíne, és a megemlékezők nyugalmát mindenkinek illik tiszteletben tartania. Ahogy azt is el lehet fogadni, hogy mások számára az október vége egyszerűen egy szórakoztató programot jelent. A kettő szerintem gond nélkül működhet egymás mellett.

Nem kell mindenből kulturális háborút csinálni

Nekem alapvetően tetszik, hogy Magyarországon is egyre több halloweeni programot rendeznek. Jó látni a kreatív jelmezeket, a faragott tököket és azt, hogy egy újabb alkalom adódik az embereknek a közös kikapcsolódásra. Ettől még eszem ágában sincs kevésbé fontosnak tartani mindenszenteket vagy halottak napját. Azt pedig különösen furcsának érzem, amikor valaki azzal próbál érvelni Halloween ellen, hogy nálunk halottak napja van, miközben a két ünnep dátumát sem különbözteti meg.

Nem kell mindenkinek Halloweent ünnepelnie. Aki szeretne, öltözzön be, faragjon tököt, menjen el egy buliba. Aki pedig nem, az nyugodtan hagyja ki. November elején pedig ugyanúgy megtelhetnek a temetők virágokkal és mécsesekkel, mint minden évben. Én legalábbis nem látom, miért kellene a kettő közül választanunk.

Rompos Gergő

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.