A helyi önkormányzat az idei januári közgyűlésén napirend előtt a fideszes Baumgartner Lajos párttársát, Czaun Jánost, az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-Kezelési Önkormányzati Társulás mostani elnökét kérdezte egy 13 évvel ezelőtti területvásárlási ügyről, mely a mai napig kérdéseket vet fel.
2004 januárjában az akkori szocialisták által vezetett Hulladéktársulás (élén az MSZP-s Hartmann Ferenccel) egy alig pár millió forintot érő terület megvásárlását kezdeményezte nagyjából tízszeres áron, közel 40 millió forintért Szentgál mellett azzal a céllal, hogy hulladékkezelő központot hozzon ott létre. A vásárlás után rá kellett költeni több tíz, majd százmillió forintot, a végösszeg így valahol 280 millió közpénz elköltésénél állt meg.
Czaun János a Vehir.hu kérdésére elmondta: a közel háromszáz millió sorsa azóta sem tisztázott. "A társulás és az azt megelőző konzorcium MSZP-s vezetői erről vagy hallgatnak, vagy félrebeszélnek. A tízszeres vételáron túl az egyéb költségekről nagyon nehéz nyilatkozni, mert nincs ezzel kapcsolatos összeszedett, rendszerezett anyag.
Ha néhány tételt kiemelünk, akkor találunk közvélemény-kutatást, hírújságot, információs füzetet, plakátot 6,5millió ft. értékben, találunk tanácsadást és mérnöki szolgáltatást közel 4 millió Ft-ért, találunk egy nem létező hulladékkezelőről kiállítás-szervezést, prezentációt ügynökségi díjat és sikerdíjat 9,5 millió Ft-ért, vagy találunk rejtélyes üzletviteli tanácsadást 9,5millió forintért, és még sokáig lehetne ezt sorolni."
Ami az összes kiadást illeti területvásárlás nélkül, az 238.681.564,- Ft közpénzbe került, vagyis ha hozzáadjuk a tízszeresen túlárazott szentgáli területet, akkor összesen 283 millió Ft-ot költöttek el úgy, hogy még egy kapavágás sem történt.
Kár volt akkor előre költeni, hiszen szakértői vélemény a befektetés után megállapította, hogy ott nem is lehet megépíteni a tervezett hulladékkezelő központot. A döntés, valamint a környező települések tiltakozása (Herend, Csehbánya, Városlőd) után új területet kellett keresni.
2006 szeptemberében a Társulás Királyszentistvánon talált rá hulladékkezelő mostani helyére, amit két héttel a választások előtt vett meg 90 millió forintért, - ráadásul csatlakozó utak nélkül, amelyek megépítését a Fideszre hagyta. Ezek nélkül nem is kaphatott volna építési engedélyt. Ez a bili csak nemrég, a Szentgállal kapcsolatos "jubileumi" viták kapcsán borult ki.
A 2016. november 24-i Veszprém Városi Közgyűlésen az erről szóló vita hevében Hartmann Ferenc, az önkormányzati társulás korábbi szocialista elnöke a következőt állította:
„Tíz évvel ezelőtt nem a szentgáli, hanem a királyszentistváni területet vásárolta meg a Czaun János vezette hulladékkezelési társulás a szentgálinak a duplájáért, 91 millió Ft-ért. A hasonló nagyságú terület művelési ága ráadásul nem szántó, rét, legelő, hanem sokkal értéktelenebb környezetvédelmileg kármentesített volt.”
A tények viszont mást mutatnak. Czaun János elmondta: a Királyszentistváni Hulladékkezelő Központ 5 különálló területen helyezkedik el. Ezek közül mind az öt adásvételi szerződést Hartmann Ferenc írta alá 2006. szeptember 25-én.
Kérdés, hogy Hartmann Ferenc miért akarta ezt a későbbi fideszes elnökre fogni. Mindenesetre ezzel egy újabb, a személyéhez köthető korrupciógyanús ügyre hívta fel a figyelmet: miért kellett alig egy héttel az önkormányzati választások előtt sebtében, és ahogy ő állítja értékének többszöröséért megvásárolni a Királyszentistváni telkeket? - kérdezi Czaun János, aki hozzáteszi: külön érdekessége ennek az ügynek, hogy az önkormányzati választások előtt egy héttel, pánikszerű sietséggel összefércelt adásvételi megállapodások közül az egyiket, ami a depónia területére irányult, közbeszerzésileg el is rontották, ezért – szintén még Hartmann Ferenc elnöksége alatt – villámgyorsan előkészítették a visszavonását.
Vajon mi szükség volt épp a választások előtt elkölteni ennyi pénzt? Miért volt ennyire sürgős?
Visszakanyarodva Szentgálhoz. A terület majdnem 12 éve érintetlen, jelenleg mezőgazdasági tevékenység folyik rajta.
Így néz ki az a 20,5 hektáros terület:
Czaun szerint ha a területet továbbra is bérbe adják, 2000 év kell, hogy megtérüljön a ráköltött 280 millió forint. Úgy véli, jó lenne eladni ennyiért, de valószínűleg senki sem hajlandó kifizetni ekkora összeget egy 4 millió forintot érő szántóért. Marad tehát a megválaszolatlan kérdés: miért kellett a szocialistáknak a területvásárlással annyira sietni?
Az ügyben kerestük Hartmann Ferencet is, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ. Ha válaszol, frissítjük cikkünket.
