Hamusics János sorsa bizonyos szempontból hasonlóságot mutat Brusznyai Árpádéval. A szelíd forradalmárhoz képest „radikálisabb” volt: részt vett az 56-os forradalomban, majd miután sok társához hasonlóan nem tűrte a Kádár-korszak konszolidációját, a forradalom 10 éves évfordulóján egy vonat felrobbantásával megpróbálta megbuktatni a kommunizmust. Tettéért halálra ítélték és kivégezték. A közbenjáró ugyanúgy Pap János megyei főtitkár volt – emlékeztetett Pintér Kornél, a megemlékezést szervező Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet elnöke.
Nagy Károly
Nagy Károly apát szerint ugyanakkor búslakodás helyett felemelt fejjel kellene emlékeznünk a bányászra. „A bitófa, amire Hamusicsot felkötötték, nem a halál fája volt. Vegyük le róla a gyászleplet, hogy az élet fája lehessen. Amely, bár könnyeken, szomorúságon és véren keresztül, de elhozta nekünk a szabadságot” – intett, majd Hamusics egykori szavainak felidézésével intézett imát a mártír lelki üdvéért.
Az 56-os mártírral kapcsolatos gondolatait osztotta meg prof. dr. Kahler Frigyes jogtörténész is. Hamusics kivégzése nem jogos ítélet volt, hanem politikai gyilkosság. A rendszer példát statuált, de korántsem volt olyan erős, mint amilyennek mutatta magát, mert valójában félt az emberektől. Még az igazságot sem merték vállalni, durva koncepciós perben ferdítették el a valóságot, azt hazudva, hogy Hamusics és társai a szovjet hadsereget támadták meg, nem egy tehervonatot – elmélkedett Kahler.
Kahler Frigyes
Hamusics János a szabad, független Magyarországért, a gyarmati sors elkerüléséért harcolt, a fegyveres megszállás ellen lépett fel, az 56-os forradalom utolsó fegyveres szabadságharcosaként – és így az utolsó politikai kivégzett is lett.
Horváth György
Hamusics János nem volt megvásárolható, nem fogadott el kompromisszumokat. De a bitófa felé haladva, egyedül is képes volt méltósággal szembenézni a halállal. Nyugodt volt, elfogadta a sorsát, mégis volt benne hit a jobb iránt – mondta el a kivégzés napjára visszaemlékezve dr. Horváth György, a Veszprém Megyei Bíróság nyugalmazott elnöke, aki 1967-ben a kivégzés jegyzőkönyvének vezetője volt.
Némedi Lajos is részt vett a megemlékezésen
A visszaemlékezések után a jelenlévők elhelyezték a kegyelet virágait.
