A megemlékezésen a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai, Battyányi-Nagy Annamária és Rábai Zsanett énekekkel és versekkel idézték meg a hősök emlékét, majd Hegedűs Barbara alpolgármester mondott beszédet.
Az alpolgármester felelevenítette: nemzeti gyásznapunkon azokra az 1849. október 6-án Aradon kivégzett főtisztekre és az ugyanezen a napon Budapesten kivégzett Batthány Lajos miniszterelnökre emlékezünk, akik életüket áldozták a nemzet szabadságáért. Magyarországnak nem egyszer kellett szabadság és rabság közül választania, és időről időre születnek olyan nők és férfiak, akik számára a szülőföldjük szabadsága az életüknél is fontosabb. A forradalom jelmondta – legyen béke, szabadság és egyetértés – a mai napig iránymutató számunkra.
Hozzátette: történelme során Magyarország nem egyszer került a nagyhatalmi érdekek harapófogójába, de szabadságáért nem félt kiállni a többszörös túlerővel szemben sem. Nincs az az egyeduralmi rendszer, amellyel szemben ne követelhetnénk meg az önrendelkezés jogát.
Beszéde zárásaként az alpolgármester megemlékezett az 1848/49-es szabadságharc veszprémi áldozatairól is. Az ünnepség végén a jelenlévők koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.
Ugyanezen a napon városrészi megemlékezést rendeztek Kádártán és Gyulafirtóton is – előbbin Wessetzky Szabolcs református lelkipásztor, utóbbin Jelinkó Katalin, a Gyulaffy László iskola intézményvezetője volt az ünnepség szónoka.