Magyarországon súlyos probléma a munkaerőhiány, amit a magyar kormány igen nehezen akar beismerni. Először nyugaton volt észlelhető a szakmunkások hiányából adódó probléma, majd a szakképzetlenek esetében is megjelent, ami már a keleti országrészt is lefedi. Az, hogy Magyarországon ez a munkaerőhiány kialakult, több okra vezethető vissza. De a két problémacsokor pontosan beazonosítható: a bérválság és a lakhatási válság.
Schmuck Erzsébet beszélt a ma Magyarországot érintő bérválságról. Kimondható az, hogy az országban az átlagbérek lényegesen alacsonyabbak a környező országokhoz képest. A bérválság kialakulása összefügg a kormány gazdaságpolitikájával. Az alacsony bérekkel kapcsolatos a lakhatási válság is. Olyannyira drágák a lakások, hogy ma a fiatalok többség képtelen arra, hogy megfelelő összeget gyűjtsön össze, hogy lakást tudjon vásárolni.
Az LMP úgy látja, hogy bár a kormány bizonyos lépéseket már megtett e problémák megoldására, de ezek nem igazi megoldások lesznek.
Az, hogy az alacsony bérek politikája alakult ki Magyarországon, összefügg a rendszerváltás után meghonosodott gazdaságpolitikával. Cél a külföldi tőke és a multinacionális cégek beáramlása az országba, akik az alacsony erőforrás-igény és alacsony munkabér miatt jönnek. Ezzel a kormány kiszolgáltatta az országot a multinacionális cégeknek, akiknek a munkabővítési potenciálja korlátos. Ezzel szemben a hazai kis és középvállalkozók foglalkoztatják a munkaerő ¾-t. Ezzel a munkavállalói jogok is csorbultak, a cégek igényeinek kiszolgáltatására. Inkább a leépítésre, mintsem a munkaerő bővítésére törekszenek.
Ez a gazdaságpolitika vezetett oda, hogy a béreket leszorították és alacsony szinten tartották, amihez az egykulcsos személyi jövedelemadó is hozzájárult. Nem az adókat csökkentették ezáltal, hanem szétszakították a jövedelmekett, ami a társadalom szétszakadását megerősítette.
A következő probléma, hogy 2008 óta a közalkalmazotti szférában nem nőnek a bérek, változatlanok maradtak. Az LMP szerint változtatni kell ezen a helyzeten, hisz nagyon sokan a létminimum szinten kénytelenek megélni.
Forráskivonás történt az oktatás és az egészségügy területén. Ez a szakképzés színvonalának csökkenésével kapcsolódik össze, szintén a nagy cégek igényeit figyelembe véve.
Ehhez kapcsolódik még a közmunka bevezetése, ahonnan nem nagyon vezet vissza út a versenyszférába. Ez összefüggésében azt eredményezte, hogy egyre többen hagyják el az országot.
Schmuck Erzsébet
Az LMP sokszor hangoztatta, hogy be kell vezetni a többkulcsos személyi adót. Ezzel párhuzamosan a munkavállalói járulékokat 6,5 %-kal csökkentenék. Ennek eredményeképp a minimálbér adómentes lenne, ami 23.000 forint nettóbéremellst jelentene ezen a szinten, de az átlagbért és az afölött keresők is többet vinnének haza. A közszférában is a bérpótlékok helyett valódi béremelésre lenne szükség. Ezzel általános bérszínvonal emelés jönne létre.
Emellett fontosnak tartanak egy új szakképzési rendszer kialakítását, illetve a közmunkások képzésére és átképzésére is nagy szükség lenne.
Gerstmár Ferenc
Gerstmár Ferenc a bérválsághoz kapcsolódó lakhatási problémáról beszélt.
A munkavállalás akadálya ma sok esetben a megfizethetetlen bérlakás, és annak hiánya. Ez a probléma már az 1990-es évek óta jelen van. Veszprémben nem éri el a 200-at ma a bérlakások száma. Ez a kérdés szorosan összefügg az általános munkaerőhiánnyal is, mely a munkahelyek minden szegmensére kiterjed. Fejtörést okoz a vállalatoknak a munkaerő bevonzása. A munkavállaláshoz szükség van lakhatásra, a társadalmi mobilitásnak pedig bérlakásokra.
Jelenleg a városvezetésnek nincs válasza arra, hogy növelhetnék a bérlakások számát, de az idei költségvetésben nincs erre biztosított forrás. Törekedni kell arra, hogy az önkormányzat minél intenzívebben be tudjon lépni a lakhatási piacra. Konkrét célok és ütemezések meghatározására van szükség. Nem csak látni kell a problémát, hanem tenni is a megoldásért! Főleg ebben az évben, ami a családok éve Veszprémben.
